Gothard (12-13. sz.): megyéspüspök. - A MA-ban 1205. VIII. 1-1214: a 15., Gamsnál 1206-14: zágrábi mpp. - Utóda 1215: István. T.E.

Schem. Zagr. 1870:VI. (16.) (1207-14: pp.); 1917:X. (12.) (1206-14: pp.) - Gams 1873:387. (15.) - Matković 1888:X. (15.) - Eubel I:537. (1206, 1214: pp.) - Kolarić 1995:33.

Gothard István (Herény, Vas vm., 1869.–1948.): festő. – Gothard Jenő csillagász öccse. 1895: Bécsben, 1897: Berlinben, 1898–1914: Párizsban folytatott orvosi tanulm-okat, tud. munkássága mellett lelkesen képezte festői tehetségét a fr. főv. több műv. akad-ján (Chastellucho, Simon, Menard). A világ szinte minden pontját bejárta. Algérián és Egyiptomon kívül 1908: fél évet töltött Szudánban. Kiváló hazai mesterektől tanult: Bozzay Istvántól, a Képzőművészeti Főiskolán Deák-Ébner Lajostól, illetve Kecskeméten Iványi-Grünwald Bélától. Az I. vh-t végigharcolta, majd haláláig Herényben folytatott orvosi praxist. Szép Szinyei-hatású tájképeket festett elsősorban. Szívesen tanította Herény fiataljait a festészet tud-ára. Vezetőségi tagja volt a Szt Márton Céhnek. **

Tóth 1994:37.

Gothard Jenő (Herény, Vas vm., 1857. V. 31.–Herény, 1909. máj. 29.): földbirtokos, csillagász, gépészmérnök. – Apja földbirtokos, Sándor öccse csillagász, István öccse orvos (Mo-on ő rendezte be az első orvosi röntgen-laboratóriumot). – ~ a szombathelyi Premontrei Főgimnáziumban 1875: éretts., Bécsben a Politechnische Hohschule gépészmérnöki szakán ismerkedett meg a csillagászattal, a színképelemzéssel, a csillagászati fényképezéssel és a finommechanikai műszerek tervezésével, készítésével. Tanulmányai befejeztével nem vállalt mérnöki állást, hanem Herényben fizikai laboratóriumában műszerek készítésével, elméleti önképzéssel foglalkozott. Műszerei, konstrukciói, újításai felkeltették a szakemberek érdeklődését. 1879: meghívást kapott a székesfehérvári országos iparkiállításra. Itt került kapcsolatba Konkoly Thege Miklóssal, a modern m. csillagászat megteremtőjével. ~ végigjárta Eu. jelentősebb csillagvizsgálóit, s ezután építette Hauszman Alajos tervei alapján 1881: a herényi csillagvizsgálót. Eleinte a csillagászati vizuális megfigyelések, később a színképelemzés, majd az égitestek fényképezése foglalkoztatta. – 1882: meteorológiai állomást létesített s rendszeres méréseket végzett. A megfigyelő állomás halála után 1918-ig működött Herényben. – Sándor öccsével közösen dolgozatot írt a Jupiter fizikájáról. E tudományos munkájuk elismeréseként 1883: a londoni Royal Astrononical Society tagjai lettek. 1885: említette először, hogy kísérletet tett a Lyra planetáris ködben észlelt új csillag lefényképezésére. 1886: fotográfiai úton sikerült is a Lyra gyűrűsköd (M57) közepén egy 14-ed nagyságrendű csillagot felfedeznie. Ő volt az első, aki hullócsillagokat, üstökösöket fényképeken megörökített. 1890-ben a MTA lev. tagja. – Laboratóriumi kísérleteket is végzett. Kimagasló eredményeket ért el a spektrálfotográfia terén. Sokat tett a fényképészet csillagászati alkalmazásáért. Kísérleteinek, megfigyeléseinek tapasztalatait publikálta, cikkei hazai és külföldi csillagászati-fényképészeti szaklapokban jelentek meg. Tudományos kutatáson kívül gyakorlati mechanikával is foglalkozott. Nemcsak saját műszereit készítette el, hanem vállalta és teljesítette a külföldi obszervatóriumok megrendeléseit is. – 1895-ben a Vasvármegyei Elektromos Művek Részvénytársaság műszaki igazgatója lett., megtervezte az ikervári vízerőművet – Igazgatósági tagja volt haláláig a Szombathelyi Mayer- gépgyárnak. Sok elfoglaltsággal járó munkái miatt csillagászati tudományos tevékenységét ekkor már nagyobb részt abbahagyta. Még bekapcsolódott az 1901: fellángolt Nova Persei megfigyelésébe, de elhatalmasodó szívbetegsége miatt élete hátralévő éveiben visszavonultan élt a Herényi kastélyban. – A röntgensugarak felfedezésének bejelentése után néhány héttel már ő is készített röntgenfelvételeket. Hazánkban először Konkoly Thege Miklós és ~ használt mikrofont és szerkesztett fonográfot. 1881: Ógyalla és Herény között sikerült nagytávolságú (180 km) telefonösszeköttetést létesítenie. Herényi birtokán gőz- és vízi-erőművet tervezett, ami elektromos árammal látta el a kastélyt, az obszervatóriumot, és a gazdaságot. Az ikervári vízierőmű által fejlesztett elektromos áram felhasználásával létrehozta a szombathelyi villamosvasutat. Sragner Márta

Gothard Jenő. Életrajz és bibliográfia. 3. javított, bővített kiadás. Szerk.: Sragner Márta. Szombathely, 1994.