Grábóc, Tolna m.: 1. plébánia a pécsi egyhm. szekszárdi esp. ker-ében. Tp-át Nagyboldogasszony tit. sztelték, a mai tp. szentélye 1765, hajója 1795: épült. A törökök 1526 u. elfoglalták. Szekszárd filiájából 1770-76: exempt pléb. Org-ját (1/8 m/r) 1819: Herodeck József építette, 1900: Unger Endre, 1935: az →Angster gyár átépítette. Harangjait 1877: 30 cm átm. Filk László, 1925: 80 cm átm. a Harangművek Rt. öntötte. - A kk-ban a szekszárdi apátság birtoka. A hódoltság után első telepesei ort. rácok, 1750 u. kat. ném-ek. - Kegyura 1880: a Tanulmányi Alap. Anyanyelve 1880: ném.; 1910: ném., m.; 1940: ném. - Plébánosai: 1864: Molnár József, 1871: Decskó Mátyás, 1902: Szommer Gyula, 1936: Faludi Ferenc, 1952: Ders Viktor, 1965: oldallagosan Szálka (Prettl Ádám) látja el. - Lakói 1840: 536 r.k., 91 g.kel., 4 izr., 74 egyéb vall., össz. 705; 1910: 636 r.k., 45 g.kel., össz. 681; 1940: 702 r.k., 2 g.kel., össz. 704; 1944/45: →malenkij robotra hurcoltak 54 ffit, 25 nőt; 1983: 320 r.k., össz. 423; 1990: össz. 331. - 1948: 2 tanerős r.k. ált. isk-jában 59 tanuló. - 2. görögkeleti szerb kolostor és templom. A korábban ~ra menekült szerb családok hívására 1580: 5 g.kel. szerb szerzetes jött a dalmáciai Dragovity ktorból, és fatp-ot építettek. 1585: a budai pasa engedélyezte új kőtp. építését, melyet 1587: a Szt Arkangyal tiszt. szteltek. A szerz-ek 1594: 60 hold erdőt irtottak ki, szőlőt és gyümölcsöst telepítettek. Gerászim barát 1600: gyalog Oroszo-ba ment, és miseruhákat, kv-eket és kegytárgyakat hozott magával. 1610 u. az állandó háborúskodás és fosztogatás miatt a ktor elnéptelenedett. 1619: a szerz-ek újabb csop-ja érkezett Dragovityből, akik pusztuló ktoruk kegytárgyait is magukkal hozták. A krónika szerint 1663: már több mint 60 szerz. élt ~on. Szimeon szerz. Jeruzsálembe zarándokolt, és visszatérve ereklyeként magával hozta Szt Borbála homlokcsontjának egy darabját. 1667: a törökök feldúlták a ktort, a szerz-eket megölték. 1690: Péterfi András pp. megerősítette a zárdát régi jogaiban és újabb falvakat adományozott számára (pl. Kász és Orosz falvakat). 1703: a ktor újra elnéptelenedett, a szerz-ek nagyobb része visszatért a sisatováci ktorba és értékes kegytárgyaikat is magukkal vitték. 1711: →Mérey Mihály szekszárdi apát visszahívta a szerz-eket, akikkel együtt több szerb család is letelepedett ~on. A lerombolt tp. helyén kis, vert falú tp-ot építettek. 1736: megkezdték a mai téglatemplom építését úgy, hogy az újat a korábbi köré építették, majd elkészülte után a régi kis tp-ot elbontották. Az építőanyag a helyszínen kialakított téglaégető kemencéből került ki. A tp. alig két év alatt épült fel, kezdetben torony nélkül. A belső munkák 1740-re készültek el, 1761: a torony építése is befejeződött. 1768: Vaszilie Osztojity szerb festő elkészítette a hatalmas ikonosztázt. 1784: elkészült a padozat kőburkolata, 1787: felépült a ma is meglévő ktorépület. A tp. belső festését 1785: az ukrán Andrej és a bécsi Franz Florian Hoffmann végezte, 1799: fazsindellyel fedték be a tornyot és a kupolát. - A tp-tól D-re áll a kútház, melybe bevezették a forrás vizét, emeletén a kapus szobája. A Ny-i homlokzattal szemben az 1787: épült barokk ktort 1895: átépítették. 1977: halt meg az utolsó ~i szerz., Babits Alexej, a ktor szociális otthon lett. Értékes kegytárgyai a szentendrei Szerb Egyházműv. Gyűjt-be kerültek. 1969: kisebb javítások után 1981-87: teljes helyreállítás történt. - A tp. Mária örömhíre (Annunciáta)-ikonja kegykép, búcsúsok látogatják. Prettl Ádám-B.G.

Brüsztle II:734. - Gerecze II:894. - Schem. Qu. 1914:115; 1981:226. - Genthon 1959:106. - Patay 1982. - Berecz 1986:78. - TKMK 232. (L. Szabó Tünde: ~. G.kel. szerb tp.) Bp., 1988.