Guatemala, República de Guatemala: köztársaság Közép-Amerikában. - Határai: Mexikó, Belize, Karib-tenger, Honduras, Salvador, Csendes-óceán. Ter-e 108.889 km², főv-a Guatemala. Hiv. nyelve a sp. Lakosságas 1995: 10.030.000, 45 % indián, 40 % mesztic, 90 % r.k. - Tört. Az azték és maja birod. része volt. 1522: Pedro de Alvarado hódította meg, sp. gyarmat lett. 1821: független állam, 1823: a Közép-amerikai Államszöv. tagja, 1839: közt. - 1960. XI. 13: fiatal katonatisztek föllázadtak Ydigoras Fuentes elnök kormánya ellen, mert kifogásolták a kubai emigránsok amerikaiak által fenntartott kiképzőtáborainak jelenlétét. A lázadókat leverték, de azok hamarosan gerillaháborút indítottak. Az 1960-as évek végén egyesültek a kommunista párttal, s megalakították a Felkelő Fegyveres Erőket (újabb nevén a Szegények Gerillahadseregét). Amerikai különleges egységek segítették a kormányt a felkelők elleni harcban, akik egy időre akcióik színhelyét vidékről a városokba helyezték át. A jobboldali halálbrigádok megtorló akcióik során tömegesen mészárolták le az indián parasztokat. 1977: az USA az emberi jogok megsértésére hivatkozva leállította a Guatemalának nyújtott katonai segélyt, de az embargót 1982. I. 17: föloldották, VII. 1: ostromállapotot vezettek be. Az 1990-es évek elején a kormány és a gerillák tárgyalóasztalhoz ültek. - ~ egyháza. A 16. sz: ferencesek, domonkosok, mercedáriusok és jezsuiták misszionálták. A domonkosok különböző indián nyelveken adták ki a katekizmust. ~ 1853: konkordátumot kötött a Sztszékkel, amit 1870: a liberális szkm. kormány fölmondott, a r-eket betiltotta, az Egyh. vagyonát államosította, az isk-kat elvette. ~ 1928: kapta vissza a vallásszabadságot, de a misszionáriusok munkáját 1950-ig korlátozták. - Érssége és ppségei: 1534: Guatemala, 1921: Quezaltenango, 1935: Vera Paz, 1951: Jalapa, San Marcos, Sololá, Zacapa, 1967: Santa Cruz del Quiché, 1967: Huehuetenango. - Ap. adm-k: 1951: El Petén, 1968: Izabal. - Prelatúra: 1969: Esquintla. **

LThK IV:1262. - Földünk 1978:336. - Kiss 1978:248. - NCE VI:828. - Papp-Váry: 202.

Guatemala: érseki székhely Guatemalában. - Az 1534: alapított ppség 1743. XII. 16: lett érsség. Suffr-ai: Huehuetenango, Jalapa en Guatemala, Quezatenango, San Marcos, Santa Cruz del Quiché, Sololá, Vera Paz, Zacapa, Escintla, Santo Cristo de Esquipulas prel-k. - 1961: alapított Rafael Landivar r.k. egy-én a bölcsész-, jogi, közgazd-tani, társad-tud., építész-, műszaki, mezőgazd. karon 1991: 10.000 hallgató, 3 folyóir-ral. - 5546 km²-en 1995: 2.880.000 l, 2.618.000 h, 130 pb, 88 ep, 392 szp, 2 ád, 914 sz, 795 szn, 78 ni, 56 ki-e volt. **-S.B.

AP 1996:269. - WL 1992:628. -