🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > G > Gurk
következő 🡲

Gurk, Gurcen, Gurcum: püspökség Ausztriában. Salzburg suffr-a. - Gebhard érs. a nagy kiterjedésű salzburgi területből alapította azzal a kikötéssel, hogy a mindenkori érs. nevezi ki, szenteli és iktatja be a pp-öt, aki egyben a salzburgi ált. helynök. II. Sándor p. 1070. III. 21: jóváhagyta, IV. Henrik kir. 1072. II. 4: járult hozzá. Első pp-ét, Günter v. Krapffeldet 1072. V. 6: iktatták be. Alapító okl-et nem állítottak ki, erre csak 1131. VII. 17: került sor I. Konrád érs. alatt a pápa sürgetésére, ez megállapította a ppség határait. Hiltebold pp. (1106-31) 1123: salzburgi példára ágostonos knk-okból szervezett székeskápt-t. I. Roman pp. (1136-67) alatt hamis okiratok alapján sikerült elérni a Salzburgtól való függetlenséget és a szabad választási jogot. A harc 1535. X. 25: ért véget az 1918-ig tartó egyezménnyel, mely szerint a tartományi hg. 2, a salzburgi érs. pedig a 3. esetben nevezi ki a gurki pp-öt, aki 1162 óta birod. hg. Időközben többször rendezték a területét. A legutolsó rendezés 1923: volt. 1786: Schloss Strassburgból a ppi székhelyet és a kápt-t Klagenfurtba helyezték, ahol a Szt Péter és Pál-tp., mely 1591-1604: prot. kézen volt, lett a szegyh. - Pp-e volt 1364: Scherffenberg János. - 9533 km²-en 1995: 559.300 l, 466.705 h, 337 pb, 223 ep, 81 szp, 18 ád, 95 sz, 396 szn, 69 ni, 56 ki-e volt. **

LThK 1930. IV:751. - AP 1996:272.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.