🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > G > gimnázium
következő 🡲

gimnázium (a gör. gümnaszion, 'ruhátlan' szóból): 1. az ókori görögöknél az ifjak testi nevelését szolgáló épületegyüttes, eredetileg nyitott, később zárt térség, ahol sportpályák (→pálya), csarnokok és vízmedencék álltak a fiúk és férfiak rendelkezésére. A test szépsége és egészsége alapvető érték volt. A testgyakorlásra, gümnasztikára a törvényhozás is ügyelt. Stadionja versenyfutásra minden városnak volt. A ~ kőépület, melynek külső kőfalán belül versenypályák, medencék, oszlopcsarnokok, termek a (ruhátlanul végzett) testgyakorlást, az →exedrák a szellem gyakorlását szolgálták. A gimnasztika magva a futás, ugrás, birkózás volt, kiegészítésként diszkosz- és dárdavetés s ökölvívás. - 2. A rómaiak ilyen formában nem végeztek testgyakorlást, mert azt a hadakozás alapfeltételének tartották. A szellem gyakorlásának helye náluk a fürdő volt. - 3. Az Ósz-ben a hellén korszakban jelent meg a ~. A zsidók ellene voltak, Jázon főpap engedélyért folyamodott Szíria kir-ához, hogy Jeruzsálemben is épülhessen, ill. működhessen ~ (1Mak 1,14; 2Mak 4,9-14). Minthogy a sportot meztelenül űzték, a hitükben gyenge zsidók igyekeztek a →körülmetélés nyomaitól szabadulni (1Mak 1,15). - Szt Pál figyelmeztet, hogy a test gyakorlása kevés haszonnal jár, az istenfélő élet mindent megér (1Tim 4,8). - 4. újkori iskolatípus. A 15. sz: a középfokú tanintézetek humanista elnevezése. Az 1924:11. tc. szerint a ~ ált. műveltséget adó és felső tanulm-okra előkészítő középisk. A humán ~ elsősorban lat., gör. és irod., a reál~ főleg lat. és modern nyelvi és irod. képzettséget adott. A leánygimn-ot az 1926:24. tc-kel szervezték meg. **

Pecz I/2:827. - BL:494.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.