🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > G > gondosság
következő 🡲

gondosság: erkölcsi erény, mely arra tesz képessé, hogy az elérendő céllal arányos →figyelemmel, →körültekintéssel, előrelátással és →óvatossággal cselekedjünk. - Az erkölcsi élet föltételezi és megkívánja mindenkitől az állapotának megfelelő ~ot mind önmaga, mind a rábízottak boldogulása és üdvössége tekintetében. Ellentétes víciuma a →gondatlanság.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.