gyalom: 140-160 m hosszú →kerítőháló. - Az →öreghálótól abban különbözik, hogy 2 szárnya között nyíltszájú zsákja, kátája van, melybe a szárnyak mentén a húzás iránya ellenében menekülő halak belefutnak. Mindkét szárnya, apacsa egyforma magas, mert a háló kivonása a közepére, a kátára történik. - A ~ egyike a legjobb halfogó szerszámoknak, mert nemcsak bekeríti és beboritja hanem zsákjába is fogadja ahalt. Fogóssága miatt Közép-Eu-tól Szibárián át egészen Ázsia K-i széléig elterjedt, s többnyire a nagyhalászok szerszáma, de csak a tavak és lassú vizek meghalászására alkalmas. Okleveleink már a 13. sz: is emlitik. - A gyalom a téli halászat legfontosabb szerszáma. Nagyszabású halászatot télen, jég alatt csak a gyalommal lehet folytatni. A Balaton téli, jégihalászatra szövetkezett társasága, bokra 10 tagú. Mikor a jég már megbírja az embert, a bokor tagjai csizmajuk alá jégpatkót kötve kiszálltak a halászat színhelyére. A jégen fejszével, szakócával előre meghatározott terv szerint léket vágnak. A hosszúkás hatszögalakban elhelyezett lékek közül a bedöntőn beeresztik a kátás gyalmot a jég alá. A hálót az apacshoz v. istáphoz erősitett kötélnél fogva húzzák a jég alatt lékről-lékre; a kötelet a 20 m hosszú vezérrúd v. rohony vezeti. A vezérrudat a jég alatt csáklyával v. gemicscsel igazgatják, hogy a helyes irányt el ne veszítse. Fontos, hogy a gyalom 2 szárnya egyenlően haladjon előre. Mikor a vezérrudak a külső sarokig érnek, az ajtó (A.) felé terelik őket, majd az irányt megtartva az ajtón kihúzzák. Ezalatt a buffogatóléken a hatalmas, kanálformájú buffogatóval verik a vizet, hogy ennek hangjától a halak megriadjanak, s a zsák, a káta felé hátráljanak. Aztán a hálót a köteleknél fogva összevonják, majd mihelyt a 2 apacs v. istáp összeért az atón, ezt is, meg a hálót is kiemelik. A zsákbeli zsákmányt kiszaggatják, azaz részekre tagolva ömlesztik a jégre, ezért a zsák végének neve: szaggató. A jég alatt használt keritőhálót is parák tartják fenn, illetőleg hálókövek húzzák a víz alá.

MN II:58.