🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > H > Hagyó-Kovács
következő 🡲

Hagyó-Kovács Gyula András, OCist (Sajóvárkony, Borsod vm., 1888. márc. 14.-Pannonhalma, 1960. márc. 9.): pap, mezőgazdász. - A középisk-t az egri ciszt gimn-ban végezte. 1908. VIII. 14: lépett a r-be. 1910. III. 30: egyszerű fog-at tett. Teol. s a bpi egy-en mat-fiz. tanulm-ok után 1913. VII. 10: örök fogadalmat tett, VII. 14: pappá szent. Gyakorló tanári éve után 1914-17: a magyaróvári Gazd. Akad-n mezőgazdász okl-et szerzett. 1917: Előszálláson Weber Márton mellett másodkormányzó és számvevő. A cselédségről a legnehezebb időkben is gondoskodott, ezért a tanácsközt. kikiáltásakor egyöntetűen megválasztották az uradalom vez-jévé. 1924: az uradalom (31.000 kh) kormányzója. Főként állattenyésztéssel és állatexporttal foglalkozott. Kitűnő ménest nevelt, Au-ban vásárolt szarvasmarhát és igásállatokat. Növelte a kukorica és cukorrépa vetésterületét és hozamát. A gazd-on belüli forgalom biztosítására 72 km hosszú, keskeny nyomtávú vasúthálózatot épített. Így az előszállási uradalom a mezőhegyesi mellett az orsz. legmodernebb és legjövedelmezőbb mezőgazd. nagyüzeme lett. A jövedelem egy részét a cselédek szoc. körülményeinek javítására ford., mert megbízható munkásokkal akart dolgozni: a cselédek 30 é. szolg. után pótbért, a 3. gyermektől szülési segélyt kaptak, az uradalom takarmányán 2 tehenet tarthattak (1928: a cselédeknek 1500, az uradalomnak csak 1000 tehene volt); fölújíttatta és bőv. a cselédlakásokat. 1940: 10 cselédgyermek taníttatására alapítványt tett, az uradalom ter-én egészségügyi és szoc. intézményeket állított föl. - Nagy gondot fordított a gépesítésre, 1938: 18 traktor dolgozott a gazd-ban, 1940: kapálógépeket szerzett be. - 1931: a Fejér vm. tvhat. biz., 1939-44: Fejér vm. küldötteként az ogy. felsőházának tagja. A földbirtokreform mellett elmondott beszédére országszerte fölfigyeltek, a lapok az orsz. első gazdájának nevezték. 1940: Teleki Pál fölajánlotta ~nak a földművelési tárcát, de nem fogadta el. A r-ben, az uradalomban, áll. és egyh. vez. körökben ált. megbecsülésnek örvendett. 1944 végén a front közeledtével beosztottjait helybenmaradásra kötelezte. 1945: az áll-ilag elrendelt földosztást a r. érdekeinek megfelelően akarta irányítani (arra hivatkozva, hogy a ciszt. birtok közcélokat szolgál), ezért a katonai hatóság 1 hónapra őrizetbe vette, Előszállásra többé nem térhetett vissza. Bpen a →Bernardinumban lakott és a r. közp. vagyonkezelését intézte. 1950. XI. elején letartóztatták és →Grősz és társai perében 1952. VI. 22-28: mint hetedrendű vádlottat „népellenes magatartás” címén 13 é. börtönre ítélték. A váci börtönben sokat betegeskedett, több mint 2 é. töltött a rabkórházban. 1956. XI. 1: kiszabadult, 1957. VI. 13: egy kórházban ismét letartóztatták és a Mosonyi úti rabkórházba szállították, ahonnan VIII. 23: bocsátották el. Utolsó éveit Pannonhalmán töltötte. Sz.Gy.

Ogy. alm. 1939:476. Arck. - Ker. m. közél. alm. I:350. - Schem. Cist. 1942:247. - Grősz József és társai bűnpere. Bp., 1951:117. - Összeesküvés a nép ellen. Uo., 1951:23. - Mit akartak Mindszenty, Grősz és cinkosaik? Uo., 1952:14. - Levtári Szemle 1982:57. (Farkas Gábor: Az előszállási uradalom igazgatása) - Fejérm. Hírlap 1991. IV. 6. (Farkas Gábor: A szerzetes „mezőgazdász” emlékezete)

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.