🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > H > Hajdúszoboszló
következő 🡲

Hajdúszoboszló, Hajdú-Bihar m.: 1. város a Hajdúságban, a Keleti-főcsatorna mentén. 1075: Zobozlovasar, a vásárvám fele →Garamszentbenedek apátságáé volt. 1214: Zobozlo. 1241 e. várbirtok. - Földesurai: 1316 u. a Debreceni család, 1405: kir. birtok; 1411: Lazarevics István, 1427: Brankovics György szerb fejed-ek, ill. a Debreceni család leányági örökösei. 1450-1506: ~ legnagyobb része a Hunyadi családé, 1526: az Ártándiaké, majd az enyingi Török családé. - Az 1552-es török támadás elől ~ lakossága elmenekült, de ~ 1554-től fizette a töröknek az adót, 1556: 126 dézsmafizetőt írtak össze. 1594-99: a tatárok pusztították, ~ és környéke néptelenedett. 1606: Bocskai István a lovas hajdúknak adományozta ~t. 1613: az adományt II. Mátyás megerősítette. A ~ra települt hajdúk nagy része a Kunságból, kisebb része Heves vm-ből származott. Az új telepesek nem a régi ~ helyére települtek, hanem attól kissé D-re. A város tizedekre volt osztva, a kertségekben 1775-ig hajdú nemesek nem lakhattak. 1610: Báthori Gábortól, majd 1623: Bethlen Gábortól vásárjogot, 1635: II. Ferdinándtól a Kösély folyóban való halászati jogot nyertek. II. Rákóczi György bukása ~ra végzetes következményekkel járt. Kitartottak mellette a török felszólítása ellenére a többi hajdúvárossal együtt, és a törökök felégették a várost, a férfiakat megölték, a nőket és a gyermekeket rabszolgának vitték. Csak az maradt meg, aki korábban elmenekült, s ezek indították meg újra az életet a városban. 1680. I. 6: Thököly Imre, VIII: Wesselényi Pál, 1681. VIII. 26-IX. 4: újra Thököly szállta meg. 1686: a ~i lovas hajdúk részt vettek Buda felszabadításában. Az 1702-es hajdúösszeírás szerint ~n 270 családfő lakott. 1703: ~ csatlakozott a Rákóczi-szabharchoz, s lovas hajdúi Szatmár vára alatt nagyrészt halálukat lelték. 1704: a tatárok, 1705: a cs. seregek pusztítottak a városban. 1706: Szepes vm. felkelő seregét szállásolták el. 1709: pestis pusztított. A 18. sz: a →Hajdú kerület főkapitányai nagyrészt ~iak: 1711-90: egymás után 3 Csanády Sámuel, 1790 u. Jablonczi Pethes János. 1717: megint tatár pusztítás, s többször pestisjárvány dúlt. 1744: a város 100 lovast állított Mária Terézia seregébe. A ref. ~n 1775: jelentek meg újra a róm. kat-ok. 1778: először említenek cigányokat a városban. II. József 1784: megerősítette a város kiváltságait. A 19. sz. 1. felében erős ellenállást, lázongást váltott ki, hogy az adómentes hajdúktól a kir. kincstár adót hajtott be. Az adómegtagadási mozg. vezetője Dóró István volt. 1826: megalakult a zsidó hitközség. 1831: kolera pusztított, s ugyanezen évben alakult meg az iparosok céhe. A Kossuth-kormányzat Debrecenbe költözése idején 1849. I. 3: Kossuth Lajos ~n pihent meg. 1856: történt a város határában a tagosítás. Az 1873-as kolera 96 halálos áldozatot követelt. 1876: megszűnt a Hajdú kerület, megalakult →Hajdú vármegye, ~ rendezett tanácsú város lett. Az I. vh-ban ~nak 17 ezer lakosából 1051 hősi halottja volt. 1925: a városban meleg gyógyvizet találtak, s azóta ~ fürdővárossá vált. A szovjetek 1944. X. 9: foglalták el, határában 2 napig páncélos ütközet zajlott. 1952: ~n Egyetemi Tangazdaság alakult, mely a Gödöllői Agrártud. Egy. tangazd-a lett. - 2. plébánia az egri főegyhm. püspökladányi, 1993. V. 31-től a debrecen-nyíregyházi egyhm. berettyóújfalui esp. ker-ében. - Tp-át 1332 e. Szűz Mária tiszt. sztelték. Lakói 1600 e. ref-ok lettek. 1775: alapították újra. Mai Szt László kir. tp-a 1788: épült, org-ját (1/10 m/r) 1907: Soukenik János építette. Harangjait 1899: 67 cm átm. Hönig Frigyes, 1925: 90 és 57 cm átm. a Harangművek Rt. öntötte. Falképeit 1958: Takács István festette. Kegyura 1880: a Vallásalap. - Plébánosai: 1795: Farkas István, 1801: Kormond Ádám, 1806: Képes László, 1819: Gerzovics József, 1821: Mihályi István, 1827: Mensik János, 1829: Csathó Dániel, 1840: Mócsi József, 1842: Misley László, 1843: Csörgő János, 1851: Kovács János, 1855: Lasztavik Ignác, 1862: Boros János, 1873: Griszhaber József, 1891: Frőhnert Lajos, 1895: Kalocsay Gusztáv, 1916: Dömötör György, 1922: Azlen Emil, 1940: Lázár Pál, 1945: Ragány Bertalan, 1951: Magyar János, 1954: Király Kálmán, 1960: Gulácsi Pál, 1984: Varga Béla, 2002: Krakomperger Zoltán. - Lakói 1840: 180 r.k., 115 g.k., 32 g.kel., 5 ev., 15.008 ref., 97 izr., össz. 15.437; 1910: 1226 r.k., 105 g.k., 6 g.kel., 21 ev., 14.161 ref., 1 unit., 554 izr., 19 egyéb vall., össz. 16.093; 1940: 1697 r.k., 150 g.k., 9 g.kel., 53 ev., 15.202 ref., 490 izr., 50 egyéb vall., össz. 17.651; 1944/45: →malenkij robotra hurcoltak 74 ffit, 28 nőt; 1983: össz. 24.219; 2003: 2181 r.k., 463 g.k., 10.897 ref., össz. 23.425. - 1948: 4 tanerős r.k. ált. isk-jában 198 tanuló. Mo.Gy.-K.S.

1. ~ monográfiája. Szerk. Dankó Imre. Hajdúszoboszló, 1975. - Kiss 1983:260. - 2. Soós I:468. - Patay 1982. - Mészáros 1988:193. - Schem D-Ny. 1995:107; 2003:53.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.