🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > H > Harcos
következő 🡲

Harcos (1938-ig Hirt) Ottó (Szekszárd, Tolna vm., 1921. szept. 21.–Pécs?, 1990): tanár, cserkészvezető. – Neje dr. Hegyi Eugénia. A pécsi Pius Gimn. 1940: éretts., ahol a 673. sz. Pius cserkészcsapat tagja. 1942. X. 5: bevonult katonának, az ejtőernyős vadászoknál szolgált, a 25. ugrása után mesterugró jelvényt kapott. 1945–49: az Eötvös Koll tagjaként a Pázmány Péter Tud.egy. m-ném. szakos középisk. tanári okl. szerzett é 1949: s irod.tört-ből drált (Pécs irod.története 1000–1900-ig) Pécsett keresk. középisk. tanár. 1956. XI. 2: a pécsi Cserkészker. egyik újjászervezője. 1988–: a pécsi Cserkész Baráti Kör eln. – Írásai: Sorsunk 1945:200. (Batsányi); 1947:544. (Igen); 1948:102. (Az ifjú írástudókhoz) – M-ok 1948:256. (A m. reneszánsz költői) – Baranyai Művelődés 1957:103. (Pécs), Vigília 1949: 178. (Szt Imre legendája); 1962:341. (Pécs városának 3 neve); és 1948–68: 9 verse; Várkonyi Nándor: Az újabb m. irod.1880-1940. Összeáll az életr. és a kvészeti részét. Bp., 1942 – M: Valamit elmondok... Versek. Pécs, 1940. – A 25 éves „Sötétség” [esszé Kodolányi Jánosról] Uo., 1947. (Klny Sorsunk) – A pécsi Pannonia Sörgyár története. Pécs, 1973. – Hallomások vallomása. Uo., 1998. 88–Bo.J.–Fe.Má.

Dunántúl 1943. I. 20. („A honvéd ejtőernyős vadász az ország első katonája”) – MIL I:439. (kvismertetést kvként említve) – ÚMIL II:763. – Gulyás. XII:614.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.