Helmholtz, Hermann Ludwig Ferdinand, von (Potsdam, Poroszország, 1821. aug. 31.-Berlin, No., 1894. szept. 8.): fizikus, vegyész, élettan-kutató. - Iskoláit a potsdami gimn-ban végezte, ahol apja filozófia tanár volt. Bár kezdettől fogva a fizika iránt érdeklődött, mégis orvosi tanulmányokat folytatott a Frigyes-Vilmos Orvosi Sebészeti Intézetben. 1842: doktori disszertációját az idegdúcokban lévő idegsejtek felfedezéséről írta, 1850: elsőként mérte meg az ingerület tovahaladási sebességét az idegszálakban. Egyetemi tanulmányaival tízéves kötelező katonaorvosi munkavállalás járt együtt; de mikor 1847: közzétette Die Erhaltung der Kraft c. tanulmányát az energiamegmaradásról, mentesítették a katonai szolgálat alól. Ez a munkája Robert →Mayer ill. James P. →Joule pár évvel korábbi felfedezésein alapult, azok általános alakban való megfogalmazását szolgáltatta és a →fizika fejlődésének kulcsfontosságú lépését jelentette. ~ ezután anatómiai és fiziológiai tárgyú kutatásokkal foglalkozott és e tárgykörben tartott egyetemi előadásokat a Berlini Anatómiai Múzeumban, a Művészeti Akadémián és az Albert Egyetemen, majd professzorként Bonn, Königsberg és Heidelberg egyetemein. 1851: feltalálta a szemészeti ophtalmoszkópot, a szemtükröt. Korszakalkotó jelentőségűek az emberi látás működési mechanizmusával és a hallással kapcsolatos, fizikát és fiziológiát egyaránt érintő vizsgálatai. 1859: kidolgozta az örvények első hidrodinamikai elméletét (~-féle örvénytételek). Munkássága jelentős a termodinamika (szabadenergia-függvény), valamint a kémia terén (elektromos kettős réteg; a kémiai affinitás termodinamikai értelmezése). Az elektrolízis törv-ei alapján, hogy ti. összefüggés van az áthaladó töltésmennyiség és a kivált atomok száma között, 1881: George J. Stoney-val egyidőben felismerte, hogy az anyag atomos szerkezetéből egy elemi elektromos töltés léte is következik. Homogén mágneses tér létrehozására szolgál a mágneses vizsgálatainál alkalmazott ~-tekercspár. 1871-től haláláig a Berlini Egy. fiz. professzora. Kiemelkedő volt tud-szervező tevékenysége is. - Fm: Handbuch der Physiologischen Optik. Lipcse, 1856-67. - Die Lehre von den Tonempfindungen als Physiologische Grundlage für die Theorie der Musik. Braunschweig, 1863.  N.D.

Simonyi 1978:314, 322. - NCE VI:1013.