🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > H > Henrik
következő 🡲

Henrik, Szt (Anglia, 1100 k.-Köyliö-tó, 1156. jan. 19.): püspök, vértanú, Finnország védőszentje. - Legátusként Albinói Miklós (utóbb IV. Adorján p.) bíb. után érkezett Svédo-ba, ahol Uppsala pp-eként a kerség skandináviai megszilárdításán munkálkodott. IX. Erik (ur. 1133-60) svéd kir-lyal 1155: elhatározták, hogy keresztes hadjáratot vezetnek a svéd fenntatóság alatti finn ter-ekre. Finno. első pp-e lett, így reá hárult volna az egyh. szervezet kiépítése. Egy Lalli nevű földműves, akit korábbi gyilkossága miatt az Egyh. kiközösített, fejszével megölte a pp-öt a Köyliö-tó jegén. A vt. pp-öt először Nousiainen falu tp-ába temették, majd sztté avatása után, 1300. VI. 18: maradványait a turkui szegyh-ban helyezték el, amelynek védősztje lett. A vtság helyéhez közel eső kis szg-en a 14. sz. elején kpnát emeltek tiszt-ére. A szg-et máig Kirkkokarinak, azaz tp-os zátonynak nevezik. A kk-ban a szg. zarándokhellyé vált. A későbbiekben a kpna elpusztult, megmaradt alapfalaihoz minden évben a jún. közepére eső vasárnapon ma is elzarándokolnak a finn kat-ok. ~ pp. sztté avatásáról nem maradt fönn jegyzőkv. Az első írásos említést VIII. Bonifác p. levelében találjuk, aki ~ oltárra emeléséről 1296: mint megtörtént eseményről számolt be. A reformáció után az első kat. kőtp-ot 1860: Helsinkiben építették. Ez ~ nevét viseli, ma már ppi főtp. - Ü.: jan. 19. V.I.

Dolmányos István: Finno. tört. Bp., 1972:24.

új

Henrik, Ossó y Cervelló de, Szt (Vinebre, Spo., 1840. okt. 16.-Gilet, Spo., 1896. jan. 27.): pap, rendalapító. - Apja kereskedőnek szánta. 6-7 évesen súlyos beteg lett, az első szentáldozásban mint haldokló részesült, de meggyógyult. 1854: édesanyja kolerajárvány áldozata lett, ~, hogy kitérjen apja akarata elől, mindent elhagyva Montserratba ment. Amikor apja beleegyezését adta, visszatért és Tortosában szemináriumba lépett. Barcelonában fejezte be tanulmányait,  1867. IX. 28: szent. pappá. A szem. mat-fiz. tanárává nevezték ki, de ~ egyre inkább a hitoktatás és hitoktatóképzés és az írás felé fordult. Nagy hatással voltak rá Avilai Szt Teréz művei. 1871: katekéta isk-t nyitott, hallgatóinak Gyakorlati útmutató c. kézikv-et írt. A Nép Barátja c. újságot alapított, hogy az egyszerű emberek hitét védje és erősítse. 1872: indította a Jézusról nev. Szt Teréz c. folyóiratot, melyet 24 éven át szerk. 1873: alapította a Szt Teréz-konfraternitást, ami az Actio Catholica elődjének tekinthető. Fiatalokat is várt a társulatába, melynek egyik feltétele volt, hogy tagjai naponta negyedórát imádkoznak. 1874: adta ki a Negyedórás imádságok c., szentterézi szellemű imakv-et. 1880: mozgalmat indított Szt Teréz halála 300. évford-jának méltó megünnepléséért, és kezdeményezte, hogy a pápa avassa egyháztanítóvá Szt Terézt. Legnagyobb alkotása a Jézusról nev. Szt Teréz Társasága. ~ úgy gondolta, hogy a 19. sz. második felében eluralkodó szekularizmussal szemben az isk-ban kell először fölvenni a küzdelmet. Ezért 1876: tanárnőkből közösséget szervezett Tarragonában, mely 1878: a tarragonai érs. jóváhagyásával szerzetesi kongr-vá alakult. Hamarosan Port-ban, Algériában, Mexikóban és Uruguayban nyitottak házakat. - II. János Pál p. 1979. X. 14: b-gá, 1993. VI. 16: Madridban sztté avatta. **

DIP VI:1058.

Henrik, Raspe (kb. 1204.-Wartburg, Türingia, 1247. febr. 16.): Türingia őrgrófja, német király. - 1242: kormányzó. II. Frigyes cs. fia, IV. Konrád mellett. 1246: a cs. trónfosztása után az egyh. fejed-ek kir-lyá választották. B.J.

Meyers XI:640. - Leuschner 1983:84.

Henrik (Imre), OFM (13. sz.): püspök. - 1263: stephanopoliszi és chimeni cpp., a m. ferences hagyomány szerint az első m. ferences pp.

Schem. OFM. 1882/83:98. - Eubel I:184. (s.v. Henricus de Lützelburg; IV. Orbán 1263. II. 13: erősítette meg, mint Chiemen [Kimen] pp-ét, ha azonos, akkor aligha volt m.)

Henrik (†1333. máj. 6. után): megyéspüspök. - 1296-1305: váci olvasóknk., 1305-11: váci nagyprép., 1309-19: esztergomi knk. is, 1313-(15): budai prép. Az esztergomi érs. kancellárjából lett 1316-22: szepesi prép. ~ idejében látogatta meg I. Károly Róbert a Szepességet, amit ~ festményben örökíttetett meg, s ami a 19/20. sz. fordulóján a kápt. tp-ának bejárata fölött még látható volt. 1318: vásárnapot szerzett Almás községnek. A MA-ban 1323. II. 26-1333. V. 6: veszprémi mpp. és 1323. X. 31-1333. V. 2: kirnéi kancellár. - Veszprémi széke 1334. VI. 2-VIII. 28: üresnek jelzett. - Utóda a szepesi prépságban 1322: János, Veszprémben és a kirnéi kancellárságban 1334. IV. 26: Piast Meskó hg. - Pecsétjén (66 x 40 mm) 1325: gótikus fülkében ülő főpap. A fülkének mindkét oldalán 2-2 fiatorony, köztük a pecsét középső felső részén a Madonna félalakja. A fülke alatt állatfejjel díszített faldistoriumon ülő főpap ornátusban; fején püspöksüveggel, balkezében pásztorbotot tart, jobbkezével áldást oszt. Körirata: HENRICI•DEI•GRAEPI•WESPMIEN• T.E.

Mendlik 1864:50. (27.) (1322: veszprémi pp.) - Gams 1873:386. (1320. I. 18-†1333 k. pp.) - Pirhalla 1899:43. (†Veszprém, 1334) - Kollányi 1900:32. (†1332 k.; 1320. I. 18: veszprémi pp.) - Schem. Scep. 1906:II. - Lukcsics 1907:8. (22.) - Schem. Vac. 1910:15. - Eubel I:523. - Schem. Vesp. 1916:XI. (22.); 1975:84. - Chobot I:60; II:767.

Henrik, OSB (14-15. sz.): püspök. - Vsz. p. kinevezéssel 1428: zenggi pp., akkor, amikor e tisztséget Zsigmond kir. kinevezettje, Winter Tamás már viselte. A kir. nem ismerhette el, mert a m. okl-ek nem említik. →György (1419), →Konrád (1426) T.E.

Mendlik 1864:120. - Gams 1873:389. (21.)


Henrik, Ossó y Cervelló de, Szt (Vinebre, Spo., 1840. okt. 16.–Gilet, Spo., 1896. jan. 27.): pap, rendalapító. – Apja kereskedőnek szánta. 6–7 évesen súlyos beteg lett, az első szentáldozásban mint haldokló részesült, de meggyógyult. 1854: édesanyja kolerajárvány áldozata lett, ~, hogy kitérjen apja akarata elől, mindent elhagyva Montserratba ment. Amikor apja beleegyezését adta, visszatért és Tortosában szemináriumba lépett. Barcelonában fejezte be tanulmányait, 1867. IX. 28: szent. pappá. A szem. mat–fiz. tanárává nevezték ki, de ~ egyre inkább a hitoktatás és a hitoktatóképzés és az írás felé fordult. Nagy hatással voltak rá Avilai Szt Teréz művei. 1871: katekéta iskolát nyitott, hallgatóinak Gyakorlati útmutató c. kézikv-et írt. A Nép Barátja c. újságot alapított, hogy az egyszerű emberek hitét védje és erősítse. 1872: indította a Jézusról nev. Szt Teréz című folyóiratot, melyet 24 éven át szerk. 1873: alapította a Szt Teréz-konfraternitást, ami az Actio Catholica elődjének tekinthető. Fiatalokat is várt a társulatába, melynek egyik feltétele volt, hogy tagjai naponta negyedórát imádkoznak. 1874: adta ki a Negyedórás imádságok c., szentterézi szellemű imakv-et. 1880: mozgalmat indított Szt Teréz halála 300 éves évford-jának méltó megünnepléséért, és kezdeményezte, hogy a pápa avassa egyháztanítóvá Szt Terézt. Legnagyobb alkotása a Jézusról nev. Szt Teréz Társasága. ~ úgy gondolta, hogy a 19. sz. második felében eluralkodó szekularizmussal szemben az isk-ban kell először fölvenni a küzdelmet. Ezért 1876: tanárnőkből közösséget szervezett Tarragonában, mely 1878: a tarragonai érs. jóváhagyásával szerzetesi kongr-vá alakult. Hamarosan Port-ban, Algériában, Mexikóban és Uruguayban nyitottak házakat. – II. János Pál p. 1979. X. 14: b-gá, 1993. VI. 16: Madridban sztté avatta. **

DIP VI:1058.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.