🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > H > Herakleitosz
következő 🡲

Herakleitosz (Efezus, Kr. e. 544 k.-Efezus, 483 k.): görög filozófus. - Életéről nem tudunk, tanítását írásai 130 töredékéből ismerjük. ~ szerint a →lét örök folyamat, nem léphetünk kétszer ugyanabba a folyamba (a panta rhei megfogalmazás nem tőle származik!). Mindennek atyja és királya a viszály és a →háború. Az elemek (→négy elem) körforgása örök, ami kizárja a →teremtést és a →Teremtőt. Ez nem akadályozza ~t abban, hogy isteni törv-ről beszéljen, amiből minden emberi törv. ered. Az örökös körforgás törvényszerű. A változásban állandó a →logosz, mellyel az ember folytonosan érintkezik, de csak kevesen veszik észre. A →változás következtében az →ellentétek nem zárják ki egymást, hanem összeillenek és →harmóniában vannak. Ennek a változásnak a jele a →tűz. - A változások által feltételezett állandó →Szókrátészen keresztül hatott →Platón idea-tanára (az →erény egysége mint taníthatóságának feltétele; az egy, maradandó idea a változó sokasággal szemben) és →Arisztotelész lét- és gondolkodási elveinek megfogalmazására. - ~t tanításának tömörsége és nehéz érthetősége miatt az ókor szkoteinosz, 'homályos'-nak nevezte. Az →egyházatyáknál a logosz miatt talált visszhangra pl. Szt Jusztinosznál (Apologia I, 46.), →Alexandriai Kelemennél. 451: a →kalkedoni zsinaton használt fogalmak (aszünhütosz, 'osztatlan'; atreptosz, 'változatlan'; adiairetosz, 'elválaszthatatlan'; ahorisztosz, 'keveredés nélkül') egy létezőben való jelenlétének gondolatában, ha áttátelesen is, kiérezhető a ~i ellentétek együttes jelenléte. - →Hegel számára ~ dialektikája fontos. →Nietzsche szerint ~ csak a roham-olvasók számára homályos. →Heidegger szívesen foglalkozott ~szal, mert úgy látta, hogy ~nál a természet (füszisz) és a logosz még egységben van, s ~ észrevette, hogy az embereknek a léttel van dolguk, mégis állandóan a létezőkkel foglalkoznak. Heidegger a fil-t azzal próbálta megmenteni a pártideológiák veszedelmeitől, hogy vissza akarta vinni a Szókrátész előtti →gondolkodáshoz és a költőkhöz. →görög filozófia R.Z.

Athaeneum Bp., 1917:129. (Sebestyén Károly: ~); 1924:11. (Kerényi Károly: ~ és a gör. fil. eredete) - Egyetemes Philosophiai Közl. 1918:115, 401. (Kövendi Dénes: Az ephesosi ~) - Ivánka Endre: Heidegger fil-ja és az ókori metafizika. Bp., 1940. (Klny. a Bölcseleti Közlem-ekből) - Kecskés 1943:65. - Ratzinger, Joseph: Glaube und Zukunft. München, 1971. - Concilium 1979/5:328. (Schiffers, Norbert: Soteriologie ohne Christologie) - Matura/Bölcselet 1995. (~ töredékei. Ford. Kerényi Károly. Jegyzetek és szövegek ~ „Bevezetés a metafizikába” c. művéhez.) - Pro philosophia. Veszprém, 1995:59. (Kalmár Zoltán: ~, a Neckar-parti vendég)

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.