Hermon: a közép-szíriai magashegység (Antilibanon) két lánca közül a keleti. - A MTörv 3,9: a föníciaiak (a szidoniak) Szirjonnak, az amoriták Szenirnek nevezték; mindkét névre van ékírásos adat, s miként a ~, a Szirjon és a Szenir is az egész Antilibanonra vonatkozik. Az Én 4,8; 1Krón 5,23: a ~ a Szenirrel együtt szerepel, s vsz. csak az Antilibanon legdélibb csücskét, a Palesztinában messze ellátszó Dzsebel et-Teldzset kell rajta érteni. A Bibliában elsősorban Kánaán É-i határaként szerepel, de képes használatban is előfordul (Zsolt 133,3: „a harmat a Hermonon”). A hegy ősrégi kultikus helynek számított (1Krón 5,23: Baal-Hermon). A legrégibb írásos emlék, amely említi az itteni kultuszt, egy szerződés a hettiták és az amorita Aziru között, Kr. e. 1350-ből. Még a Kr. u. 4. sz: is számos tp-ot emeltek a ~on; maradványaik a legmagasabb csúcson (2760 m) még ma is felismerhetők. **

BL:612.