Herrmann Antal (Brassó, Brassó vm., 1851. júl. 30.-Szeged, 1926. ápr. 15.): tanár, néprajzos. - A középisk-t Brassóban és Kolozsvárt, egy. tanulm-ait 1870-71: Bécsben, 1873: Kolozsvárt és 1874: Bpen végezte, ahol 1875: bölcsészdri, levtáros és középisk. tanári okl-et szerzett. 1871-73: a brassói kat. főgimn., 1875-79: a pancsovai főreálisk. tanára, egyidejűleg a Banater Post főmunk., 1879: Bpen polg. isk. tanár, 1883. IV-VI: a fehértemplomi főgimn., 1883. X: a budai áll. pedagógium ném. nyelv és irod. tanára. 1881: megindította a hazai ném-eknek a Schulverein illetéktelen beavatkozása elleni mozgalmát. 1886-tól néprajzzal kezdett foglalkozni, 1887 nyarát vándorcigányokkal töltötte. 1889: Hunfalvy Pállal megalapította a M. Népr. Társaságot, melynek titkára, majd alelnöke. 1898: a kolozsvári egy. a népr. tárgykörből - Mo-on elsőként - mtanárrá képesítette. 1910: Vácott nyomdát alapított, mely az I. vh. idején szűnt meg. 1919. V: a Tanácsközt. a cigányügy orsz. rendezésével bízta meg. 1921: mint a Pedagógium tanárát nyugdíjazták, VI. 2: a szegedi egy. c. ny. rk. tanára, 1924. V. 24: c. ny. r. tanára lett. - 1915: a SZIA alapító tagja, a bécsi, berlini, müncheni Embertani Társ. l. tagja, a Nemzetk. Folklor Tanács és a londoni Gipsy Lore Society tagja volt. - Elsősorban a hazai cigány, örmény, szász nemzetiség népr-ával, zenéjével és balladáival foglalkozott. Közreműködött József főhg. cigány nyelvtana kidolgozásában, melyet ném-re ford. - M: Gedichte. Klausenburg, 1871. - Opitz Márton Erdélyben. Bp., 1876. - Lessing „Nathan”-ja Mo-on. Fehértemplom, 1883. (Klny. Főgimn. Értes.) - Beiträge zur Vergleichung d. Volkspoesie. Bp., 1888. - Ném. olvasókv. és nyelvtan polg. isk-k számára. 1-3. rész. Uo., 1889-91. - Alternatívák a rum. ethnológiához. Uo., 1890. - Grundzüge d. deutschen Sprachlehre. Uo., 1891. - A hegyek kultusza Erdély népeinél. Kolozsvár, 1893. - Az ipar és a népr. Brassó, 1900. - Határozati javaslat a székely népr. ügyében. Marosvásárhely, 1913. - A temesvm. cigányok. Temesvár, 1913. - Ro., Mo. és a vh. Brassó, 1915. (Klny. Brassói Lapok) - A népr. és a néptanító. Bp., 1920. - Az örm-ek. Ávedik Félixszel és Hovhannesian Eghiával. Uo., 1921. - Megalapította és szerk. 1887-1907: az Ethnologische Mittheilungen aus Ungarn c. népr. szakfolyóiratot (1890-92: Katona Lajossal szerk.), mely a nemzetk. cigány tudós-társ. közlönye is volt, s ennek melléklapját, az 1887-1889:3. sz.: megjelent Ethnologiai Közleményeket, mely az első m. nyelvű népr. folyóir. volt; részt vett 1890: az Élet alapításában, 1907: megalapította és Major J. Gyulával szerk. a M. Zenetud-t; szerk. Brassóban 1872. VIII. 11-1873. XII: a Nemere c. lapot, 1891. I-1892. VI: Bpen az Ethnographia c. folyóiratot Katona Lajossal, 1891-92: a M. Tanítóképző társszerk-je, szerk. 1892-93: az Építészeti Szemlét, 1898-99: az Erdély Népeit, az Erdély c. folyóir. melléklapját, 1912: A Zene (Die Musik) melléklapja, az Ung. Musikologie 3 számát Major J. Gyulával, 1913: az Armeniát Papp Gusztávval. 1890-91: főmunk. volt a Kalotaszeg c. népr. folyóir-nak. - Betűjelei: H.A.; H.A.dr. 88

Pallas IX:126; XVII:715. - Szinnyei IV:767. - Révai X:6; XX:373. - B. Hírl. 1926. IV. 17. - Irodt. 1926:195. - Nemz. Újs. 1926. IV. 17. - Ethnogr. 1926:188. (Gragger Róbert) - Jósa Aranka: A Föld problémája. Emlékezés dr. ~ra. Szeged, 1933. - Kóró Imre: És az igazság?! A nyilvánosság elé: a világhírű ~ zsidó vallású első felesége és Cs. Jósa Aranka. Uo., 1936. - Molnár 1936:395. - Baranyai-Keleti 1937:207. (s.v. Herrmann) - Kemény 1942:440. - Gulyás 1956:565. (s.v. Hermann) - MIL I:459. - MÉL I:712. - Szegedi egy. alm. 1971:75. Arck. - MNL II:528. - Gulyás XIII:450. (s.v. Hermann)