Hidegkút, Fontenele (Izvora, Bacău megye, Moldva, Ro.): település Moldvában Bákótól nyugatra. - 1661: említik először: „magas, téres halmon van Bákó városával szemben, melytől fél magyar mérföldre van”; lakói kat. m-ok kápolnával. A 17. sz. végén elnéptelenedett, a 18. sz. végén vsz. →székelyek telepítették be. A 19. sz: nagyon sok malom működött ~on, 1990: már egybeépült Bákóval. - Kalugerpataka, 1800 u. Bogdánfalva, 1850 u. Bákó, 1950 u. Mardzsinén filiája. - Kat. lakói: 1646: 58, 1850: 18, 1857: 45, 1930: 34 lélek. H.P.

Jerney 1851:179. - Domokos 1941:78.

Hidegkút, 1927-ig Kis- és Nagyhidegkút, Veszprém m.: plébánia a veszprémi főegyhm. veszprémi esp. ker-ében. - A törökök 1526 u. elfoglalták, 1764: alapították újra. Tp-át 1433 e. Szt Mór tit-ra sztelték. Mai Mária bemutatása tp-át 1779: építették. Harangjait 1922: (361 és 93 kg) Szlezák László öntötte. Kegyura 1880: Esterházy Pál gr. Anyanyelve 1880: ném., m.; 1910: ném., m.; 1940: ném., m. - Plébánosai: Reuchard Henrik, 1767: Misák Lipót, 1770: Krug János, 1777: Horetsni János, Kapuvári Antal, Bellovits István, 1783: Hell Alajos, Lents Mihály, 1784: Mittis János, Prunner Mátyás, 1788: Ruszt Mihály, 1793: Zsemberi Imre, 1796: Tóth Mihály, 1798: Hetlinger János, 1812: Horváth József, 1818: Balogh István, 1843: Rédey József, 1856: Taródy Mihály, 1858: Lukácsék János, 1862: Büky Ferenc, 1887: Csurda József, 1891: Tomka Géza, Horváth Tódor, 1907: Frey Géza, 1909: Posch Ferenc, 1948: Schüle József, 1952: Horváth Tamás, 1955: Németh Pál, 1965: Kardos Lajos, 1980: Albrecht József. - Lakói 1910: 674 r.k., 1 ref., 2 izr., össz. 677; 1940: 715 r.k., 1 ref., össz. 716; 1983: 437 r.k., össz. 437; 1990: össz. 378. - 1948: 2 tanerős r.k. ált. isk-jában 119 tanuló. **

Gerecze II:1006. - Genthon 1959:137. - MRTp II:107. - VEN 1975:109; 1992:41. - Patay 1982.