🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > H > Hidegség
következő 🡲

Hidegség, Győr-Moson-Sopron m.: plébánia a győri egyhm. soproni esp. ker-ében. - 1274: már létezett. 1283-1550: a borsmonostori apátság birtoka. - Szt András tp-ának ötboltszakaszos hajójához csatlakozó szentélyében 1949: freskókat találtak. A kutatás föltárta, hogy a szentély 12. sz. román kerek-tp., melynek apszisában Krisztus, körülötte az →evangélista szimbólumok, alatta 10 (eredetileg 12) apostol félalakos képe. Jobb oldalt 14. sz. gótikus kő pasztofórium, a falon Krisztus az Olajfák hegyén freskó (a 15. sz. elejéről). A kis tp-ot 1713: fölújították, 1748: tornyot emeltek, 1889: a hajót meghosszabbították. A rokokó mellékoltár Szt Ágoston és Nagy Szt Gergely szobrával 1753: készült. - A tp. org-ját (1/5 m/r) 1859: a bécsi Jacob Deutschman gyár építette. Harangjait 1777: Johann Georg Köchel, 1820 és 1870: Seltenhofer Frigyes öntötte. A pléb-t 1674 e. alapították újra. Kegyura 1880: Széchenyi Béla gr. - Filiája 1984: Fertőhomok. - Plébánosai: 1670-81: Panpetrich Lőrinc, 1688-93: Dunkovich Mátyás, 1698: Zgodich András, 1703: Csernich János, 1713: Kiss János, 1718: Krizmanich Lőrinc, 1720: Szajcsich Vid, 1733: Horváth Mihály, 1758: Schreiner András, 1776: Udvardy Ferenc, 1790: Fister Vid, 1791: Laab Mátyás, 1797: Brezovich Szaniszló, 1808: Prikoszovich Mátyás, 1840: Jordán Tamás, Csetkovics István, 1862: Glavanich Gáspár, 1868: Gayer József, 1890: Róka József, 1926: Fodor Pál, 1946: Németh István, 1948: Füleki Ferenc, 1965: Brenner László Tóbiás OCist, Rozmán István Erik OSB, 1976: Katona Farkas Ferenc OCist. - Lakói 1840: 408 r.k., össz. 408; 1910: 518 r.k., 2 g.k., 1 izr., össz. 521; 1940: 568 r.k., 1 ev., össz. 569; 1983: 220 r.k., össz. 220; 1990: össz. 313. - 1948: 2 tanerős r.k. ált. isk-jában 167 tanuló. **

Gerecze II:738. - Genthon 1959:137. - Fodor P.: ~ gazd., családi és egyh. tört. Kz., 1943. - Radocsay 1954:146. - Búzás kz. 253. - Patay 1982.

új. Még olvasni!

Hidegség, v. Csík vm.: 1. gyimesi tájegység a Hargita megyében. - Gyímesközéplok végében, a vasútvonalat meghaladva, közvetlenül balra nyílik a hosszanti völgy, ~ völgye (Valea Rece), mely mélyen felnyúlik a Naskalat hosszú gerince alá. Hidegség-pataka a Tatros felső szakaszának leghosszabb és legbővebb vizű mellékága. - A ~ völgyének hegyi szórványai: Bánpataka v. Bándpataka (kis r. k. tp-a a völgy torkolatában fekszik), Kováspataka (térképen: Kovás, rom. Kovaș), Szalamáspataka v. Szalomás (térképen: Szalamás, Szalomás, Șălămaș), Jávárdipataka (Iavardi) a Gyimesek egyik legszebb vidéke (Szt Antal fakpnája a 19. sz: épült, műeml.). - ~ más községei: Bükkhavaspataka v. Bükkhavas (Poiana Fagului), Barackospataka v. Barackos (Barațcoș), Farkaspalló (Puntea Lupului, 1913: Csíkdánfalva határához tartozott), Barátostelep Farkaspalló tartozéka, Háromkút (Trei Fântâni) a Fekete Hagymás (1792 m) és a Határkő (1218 m) között elterülő kis szórvány a Kis-Békás-patak felső szakasza mentén.- 2. falu ~ völgyében. Első írott említése 1750-ből való. Fakápolnája a 19. sz. végén épült. 1992: 2.214 lakosa volt (10 rum., 2.184 m.,  20 cigány). Vo. L.

Vofkori 1998.II:93.


Hidegség, v. Csík vm.: 1. gyimesi tájegység a Hargita megyében. – Gyímesközéplok végében, a vasútvonalat meghaladva, a közvetlenül balra nyíló hosszanti völgy, ~ völgye (Valea Rece), mely mélyen felnyúlik a Naskalat hosszú gerince alá. ~-pataka a Tatros felső szakaszának leghosszabb és legbővebb vizű mellékága. – A ~ völgyének hegyi szórványai: Bánpataka v. Bándpataka (kis r. k. tp-a a völgy torkolatában fekszik), Kováspataka (térképen: Kovás, rom. Kovaș), Szalamáspataka v. Szalomás (térképen: Szalamás, Szalomás, Șălămaș), Jávárdipataka (Iavardi) a Gyimesek egyik legszebb vidéke (Szt Antal fakpnája a 19. sz: épült, műeml.). – ~ más községei: Bükkhavaspataka v. Bükkhavas (Poiana Fagului), Barackospataka v. Barackos (Barațcoș), Farkaspalló (Puntea Lupului, 1913: Csíkdánfalva határához tartozott), Barátostelep Farkaspalló tartozéka, Háromkút (Trei Fântâni) a Fekete Hagymás (1792 m) és a Határkő (1218 m) között elterülő kis szórvány a Kis-Békás-patak felső szakasza mentén. – 2. falu ~ völgyében. 1750: említik először. Fakápolnája a 19. sz. végén épült. 1992: 2214 lakosa volt (10 rum., 2184 m., 20 cigány). Vo. L.

Vofkori 1998.II:93.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.