🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > H > Hildesheim
következő 🡲

Hildesheim, Hildesia: püspöki székhely Németországban. - A püspökséget Reims missziós területén 800: alapították. Jámbor Lajos (ur. 814-840) Aachenből adott ereklyéket az új alapításnak. A Nagyboldogasszony dóm (háromhajós román baz.) építését 872: Altfrid pp. kezdte, majd Hezilo (1054-61) folytatta. A 10-11. sz: híres szegyh. isk-ja és műv. műhelye volt. Az isk. növ-e volt a későbbi II. Henrik cs. (ur. 1002-24). Kir. adományozások folytán ~ világi felségjogokat szerzett és nagy tekintélyre tett szert. - Bertold pp. (1119-30) felvirágoztatta a ktori életet. →Gotthárd pp-öt (1022-38) 1131: szentté avatták. Konrad pp. (1221-46) vezette 1232: Árpádházi Szt Erzsébet szenttéavatását; 1240 k. meghívta az egyhm-ba a ferenceseket és a domonkosokat, a Magdalena- és az ágostonos apácákat. 1250 u. a ppség hanyatlani kezdett. A 15. sz. végén a plébtp-ok és karitatív intézmények mellett a ppség ter-én 9 ágostonos knk., 16 apáca-, 5 bencés, 5 ágostonos remete-, 2 ciszt. ffi, 5 ciszt. női, 2 Magdolna-, 3 ferences, 1 domonkos ktor volt. - Az állandó pol. ellentétek miatt könnyen terjedt a protestantizmus. 1542: a város prot. (luteránus) lett, a tp-okat 1546: a dómot is bezárták. Burchard v. Oberg pp. (1557-73) működésének köszönhető, hogy a katolicizmus megmaradt. A bajor hercegi házból származó pp., Ernst (1573-1612) 1612: megtelepítette a jezsuitákat, Ferdinand (1612-50) 1643: visszaszerezte a főkolostort, és a feloszlatásig, 1802-ig egyesítette a ppséggel. Maximilian Heinrich (1650-88) mind jobban megerősítette a ppséget. A ppség 1802: Poroszo., 1807: Vesztfália, 1813: Hannover, majd 1866: ismét Poroszo. fennhatósága alá tartozott. 1824: az Impensa Romanorum Ponticum bullával újjászervezték a ppséget, akkor exempt lett. Eduard Jakob pp. (1849-70) számos missziót alapított a diaszpórában, ktorokat telepített, Wilhelm Sommerwerck (1870-1905), Adolf Bertram (1905-14), Joseph Ernst (1915-28) működése folytán tovább erősödött a ppség. - 1998: ~ Hamburg suffr-a. 30.000 km²-en 1995: 5.700.000 l, 700.000 h, 355 pb, 436 ep, 99 szp, 71 ád, 114 sz, 459 szn, 204 ni, 316 ki-e volt. B.J.

LThK 1930. V:34. - LThK V:344. - AP 1996:282.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.