🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > H > Hillel
következő 🡲

Hillel: farizeus írástudó I. (Nagy) Heródes (ur. Kr. e. 36-7) korában. Szegény babilóniai családból származott, később a →főtanácsban vezető szerepet játszott. - Megalapozta a rabbinista szentírásmagyarázatot és hermeneutikát. Vsz. ismerte a kumráni →esszénusokat, de elvetette merev messianizmusukat és szektásságukat. Tőle származik az előírás, amely lehetővé tette, hogy a követelések a →szombatévben ne szűnjenek meg. Ez azt jelenti, hogy a tisztán mezőgazd. szemlélettel szemben ~ már a kapitalista gazd-ba való átmenetet képviselte, ill. készítette elő. A farizeusok körében a mérsékelt irányzat híve volt, →Sammaival szemben. - Tanítványai a hilleliták voltak. Bár a közösségen belül hangsúlyozta az egyéni érdek képviseletét, alapvetően apolitikus volt. Negatív formában fogalmazta meg az aranyszabályt: „Ami számodra gyűlöletes, azt másnak se tedd”. **

LThK V:349.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.