Hohenstaufenok: német hercegi, majd császári család. - Nevüket a Sváb-hgség É-i részén, Lorch közelében fekvő Hohenstaufen-hegycsúcson épült várról vették. Első kiemelkedő tagjuk az →invesztitúra-harcban IV. Henrik cs. (ur. 1084-1106) mellé álló I. Frigyes (†1105), akit a cs. a Sváb Hgséggel jutalmazott, és Ágnes leányát is feleségül adta hozzá. Két fia továbbra is a császárság támogatója maradt, közülük a fiatalabb, a későbbi III. Konrád cs. (ur. 1138-52) V. Henriktől (ur. 1106-25) a frank hgséget kapta. Az idősebbik fiú, II. Frigyes sváb hg. már 1125: a Száli dinasztia kihalta után trónjelöltként lépett föl, de ekkor vele szemben a Welf házból származó Lothárt választották meg (ur. 1125-38). - A ~ uralkodói idejét belpolitikailag a Welfek elleni harcok töltötték ki. Külpol-jukban a cs. hatalom érvényre juttatására törekedtek a pápasággal szemben. I. (Barbarossa) Frigyes (ur. 1152-89) az invesztitúra-harcot fölújítva több hadjáratban próbálta a császárság itáliai befolyását helyreállítani, eredménytelenül. Fia, VI. Henrik (ur. 1190-97) felesége örökségeként megszerezte Szicíliát, ahová II. Frigyes (ur. 1211-50) hatalma súlypontját helyezte. Fiával, IV. Konráddal (ur. 1250-54) lezárul az uralkodó ~ sora, bár a család csak 1268: halt ki Konradin szicíliai trónkövetelő kivégzésével. - A ~ uralkodása a cs. univerzalizmus kísérleteinek tetőpontja. A kerség terjesztését 1147: III. Konrád, 1189: I. Frigyes, 1228: II. Frigyes a →keresztes háborúkban való látványos részvételével igyekezett elősegíteni. Erőltetett itáliai hódító törekvéseik a ném. ügyek elhanyagolásához vezettek. A Welfeket ugyan legyőzték s Oroszlán Henrik szász és bajor hg-et 1181: birtokai jórészétől megfosztották, a tart-urak hatalmát nem sikerült korlátozniuk. Sőt, hogy támogatásukat háborúikhoz megnyerjék, kiszolgáltatták nekik a cs. hatalom támogatására távlatilag számításba vehető miniszteriálisokat, a születőben lévő városok polgárait. Ba.J.

KL II:321. - Engel-Holtz 1990.