Hosszúmező, Cimpulung: 1. város Romániában a Déli-Kárpátok lábánál, a Brassót Havasalfölddel összekötő Törcsvári-hágó déli nyílásánál Munténiában (600 m tszf.). Vsz. mo-i magyar v. szász alapítású; első említése r.k. tp-ának sírkövén: comes Laurentius de Longo Campo 1300. Kk. nevei: ~, Langenau, Longo Campo, Dolgo Polje. ~ Havasalföld legrégibb városa, I. Basarab havasalföldi vajda (1332-52) székhelye. A város vezetőségében fölváltva követték egymást a r.k. m-ok, a szászok és a g.kel. oláhok. R.k. tp-ának Barație neve a m. barát szóból származik; a 17. sz: (is) a ferencesek gondozták, s nyomdáját működtették. - Közelében róm. castrum (2/3. sz.); Barație r.k. tp. (14. sz., szentélye 13. sz., tornya 1730); Negru Voda g.kel. ktor (14. sz.). - 2. v. Máramaros vm. (Cimpulung la Tisa, Ro.): plébánia a v. egri, majd szatmári egyhm. szigeti esp. ker-ében. Tp-át 1332 e. Szt Márton tit-ra sztelték. Lakói 1552 u. ref-ok lettek. 1928: alapították újra. Mai Nagyboldogasszony tp-át 1914: építették. Kegyura 1880: a Pénzügymin. Anyanyelve m., rum. - Filiája 2003: Kövesláz. - Plébánosai: Mézmer István, 1932: Borsós Elek, 1935: Müller (Mártonházi) György, 1937: Heinrich Ferenc, 1940-60: Szolomájer István, 1966: Hevele Imre, 1969: Amma Zoltán, 1974: Poósz Lajos, 1980: Simpf János, 1981: Lebedi József, 1988: Horváth János. 1990-től Gindele Tibor kerületi esp., 2002: Máramarossziget látja el. - 3. g.k. parókia a v. munkácsi egyhm. szigeti esp. ker-ében. 1771: már létezett. Tp-át Kisboldogasszony tit-ra szent. Kegyura 1880: a Pénzügymin. Anyakönyvei 1788-tól. Anyanyelve 1880: rutén. 1948. X. 21-1989: „visszafogadták” az ortodoxiába. - Lakói 1910: 420 r.k., 785 g.k., 1 g.kel., 3 ev., 1043 ref., 336 izr., össz. 2589; 1940: 509 r.k., 1018 g.k., 3 g.kel., 4 ev., 1190 ref., 344 izr., 5 egyéb vall., össz. 3073; 1943: 643 m.; 1992: 359 r.k., össz. 2494; 1998: 340 r.k.; 2000: 215. 88

1. Rautescu, I.: Cimpulung Miscel. Bucuresti, 1943. - 2. Schem. Szat. 1931:63; 1998. - Bura 2003:49. - 3. Schem. Univ. 1842:594.

Hosszúmező, Cimpulung v. Máramaros vm. (Cimpulung la Tisa, Ro.): 1. város Romániában a Déli-Kárpátok lábánál, a Brassót Havasalfölddel összekötő Törcsvári-hágó déli nyílásánál Munténiában (600 m tszf.). Vsz. mo-i magyar v. szász alapítású; első említése r.k. tp-ának sírkövén: comes Laurentius de Longo Campo 1300. Kk. nevei: ~, Langenau, Longo Campo, Dolgo Polje. ~ Havasalföld legrégibb városa, I. Basarab havasalföldi vajda (1332–52) székhelye. A város vezetőségében fölváltva követték egymást a r.k. m-ok, a szászok és a g.kel. oláhok. R.k. tp-ának Barație neve a m. barát szóból származik; a 17. sz: (is) a ferencesek gondozták, s nyomdáját működtették. – Közelében róm. castrum (2/3. sz.); Barație r.k. tp. (14. sz., szentélye 13. sz., tornya 1730); Negru Voda g.kel. ktor (14. sz.). – 2. plébánia a v. egri, majd szatmári egyhm. szigeti esp. ker-ében. Tp-át 1332 e. Szt Márton tit-ra sztelték. Lakói 1552 u. ref-ok lettek. 1928: alapították újra. Mai Nagyboldogasszony tp-át 1914: építették. Kegyura 1880: a Pénzügymin. Anyanyelve m., rum. – Filiája: Kövesláz (125 r.k.). – Plébánosai: Mézmer István, 1932: Borsós Elek, 1935: Müller (Mártonházi) György, 1937: Heinrich Ferenc, 1940–60: Szolomájer István, 1966: Hevele Imre, 1969: Amma Zoltán, 1974: Poósz Lajos, 1980: Simpf János, 1981: Lebedi József, 1988: Horváth János. 1990-től Gindele Tibor kerületi esp. látja el. – 3. g.k. parókia a v. munkácsi egyhm. szigeti esp. ker-ében. 1771: már létezett. Tp-át Kisboldogasszony tit-ra szent. Kegyura 1880: a Pénzügymin. Anyakönyvei 1788-tól. Anyanyelve 1880: rutén. 1948. X. 21–1989: „visszafogadták” az ortodoxiába. – Lakói 1910: 420 r.k., 785 g.k., 1 g.kel., 3 ev., 1043 ref., 336 izr., össz. 2589; 1940: 509 r.k., 1018 g.k., 3 g.kel., 4 ev., 1190 ref., 344 izr., 5 egyéb vall., össz. 3073; 1943: 643 m.; 1992: 359 r.k., össz. 2494; 1998: 340 r.k.; 2000: 215. 88

1. Rautescu, I.: Cimpulung Miscel. Bucuresti, 1943. – 2. Schem. Szat. 1931:63; 1998. – 3. Schem. Univ. 1842:594.