Hubert, Lüttichi, Szt (†Tervueren, Németalföld, 727. máj. 30.): püspök. - Szt Lambert pp. tanítványa és 703 v. 705: utóda a maastrichti ppségben. Egyhm-je ter-én az utolsó pogányokat is megtérítette. 717 v. 718. XII. 24: Szt Lambert ereklyéit Maastrichtből Liége-be vitette át. Élete utolsó hónapjaiban egy horgászaton megsebesült, betegen még elindult egy tp-sztelésre, de útközben meghalt. Testét a liége-i Szt Péter-tp-ban temették el. 743: fölnyitott sírjában épen találták testét. 825: ereklyéit átvitték az andoge-i (Ardennek) apátságba, melyet hamarosan róla neveztek el. A 12. sz: készült arany ereklyetartóját 1568. X. 15: egy lázadás alkalmával elpusztították. Tisztelete ÉNy-Eu-ban terjedt el. - A 15. sz-tól keletkezett legendája szerint előkelő család elkényeztetett fia volt. Nagyon szeretett vadászni. Egy nagypénteki vadászatán az Ardennek erdejében megjelent előtte egy szarvas, agancsai közt a feszülettel, és egy égi hang megtérésre szólította föl. 2 év múlva meghalt a felesége, ~ remete lett, majd Rómában a pápa szent. pp-ké; angyalok vitték neki a sztelési öltözékből hiányzó stólát. - A vadászok, lövész céhek, erdészek, kohászok, csengettyűkészítők, mészárosok, szűcsök és tímárok védősztje, a kutyákat veszettség ellen védő szt. Kutyaharapás, kígyómarás ellen kérik oltalmát. Az agancsai között feszülettel megjelenő szarvast Szt Euszták legendájában is megtaláljuk. A 15-18. sz: Eusztákhoz hasonlóan - és tőle nem mindig megkülönböztethetően - vadászként vadászkürttel, vadászkéssel, karddal és kutyával, agancsa között feszületet hordozó szarvas előtt térdelve (A. Dürer rézmetszet, id. Jan Brueghel, Berlin-Dahlem, 1600 k.) v. pp-ként pásztorbottal és kv-vel ábrázolták. (A hasonlóan ábrázolt Szt Eusztáknál hiányzik a pp-méltóságra utalás.) Az utóbbi esetben attrib-a: vadászkürt v. kv-ön egy kicsi szarvas. Ü: nov. 3. - Mo-on ~ tiszt-ében az Árpádok csodaszarvas-hagyományának is volt szerepe. Tiszt-ére sztelték Garáb prem. prépságát. A Felvidék tp-aiban kk. ábrázolásai: Ludrófalva Mária koronázását ábrázoló szárnyasoltárán (1510) több szent társaságában György mellett ~ is ott hódol. Ezután 1728: ~ napján Temesvárt nagy vadászatra gyűlt össze a temesi bánság előkelő társad-a. A házigazda Mercy gr. palotájában a jezsuita házfőn. a vadászok miséje alatt 3 zsömlét is sztelt, amelyből indulás előtt minden vadász egy-egy szeletkét evett. E kultuszt Temesvár rajnavidéki ném. és fr. bevándorlói, katonatisztjei hozták magukkal. ~ délvidéki barokk tiszt-ének bizonysága még Szenthubert torontáli falu is, amelyet elzászi és lotaringiai fr-k alapítottak (1770), és tp-ukat (1791) szülőföldjük sztjéről nevezték el. Nincs adatunk arra, hogy népi kultusza itt milyen hagyományokban nyilvánult meg. Az udvari jámborság bánáti sarjadéka Orczyfalva ném. falu Hubertus-titulusa is. A tp-ot a m. kir. kamara 1809: emeltette. A vadászó arisztokraták számontartották ~ pp-öt. Erdőségekben fölbukkan a kpnája, így Konyha (Pálfyak), Nagylévárd (Wenckheimek), Ugod (Eszterházyak), Csobánka határában. Üröm tp-ában szobrát (1765) láthatjuk. Csákvár (Eszterházyak) népe az Euszták-kpnánál, de ~ napján gyülekezett össze, ahol vadászati és céllövészeti versengés, majd mulatság volt. Az uraság ekkor jutalmazta meg legjobb vadászait, erdőőreit, és itt hozta nyilvánosságra azoknak nevét is, akiket előléptetett. ~ tiszteletének csökevényeit mutatja, hogy - nyilván bécsi Habsburg-hagyományok alapján - több városban a 20. sz. elején Hubertus-vadásztársaság működött, a hadsereg lovastisztjei ezen a napon Hubertus-lovaglást rendeztek. Öreg szegedi polgári vadászok úgy tartották, hogy annak a vadásznak nem lesz szerencséje, aki a ~ napján otthon ül, mert ~ tiszteletére ki kell menni vadászni. **

Schwartz Elemér: Szt Hubertus legendája. Eger, 1943. - Bálint II:441. - BS XII:736. - Sachs 1980:186.