Hátszeg, Haczak, Háczag, v. Hunyad vm. (Hațeg, Ro.): 1. plébánia a v. erdélyi egyhm. hunyadi főesp. ker-ében. - 1247: Harszoc. 1317-es okl. említi a várát, melyet 1247: a Jeruzsálemi Ispotályos Lovagok építettek. 1300: László vajda elfoglalta ~et, papját megkínoztatta. VIII. Bonifác a váradi pp-öt bízta meg az ügy kivizsgálásával. 1332: plnosa Péter, 1333: papja Miklós, tp-át Szűz Mária tit-ra sztelték. A reformáció idején a tp. a ref-oké lett (1997: is az övék). A kat-ok gondozására 1683: ferencesek jöttek, de Apafi Mihály elűzte őket. 1691: jezsuiták működtek rövid ideig. A pléb-t 1694: alapították újra. Fatp-ot, 1747-55: Ker. Szt János tiszt-re kőtp-ot építettek. Anyanyelve 1880: m., rum.; 1910: rum., m., ném. - Plébánosai: 1691-1720: Lippai Márk; 1740: Bardócz István, 1773: Balogh Boldozsár, 1782: Dija József, 1788: Szárhegyi József, 1803: Istók János, 1812: Hollaki Mihály, 1819: Schmidtberger József, 1848: Dorgó Károly, 1867: György István, 1877: Weber Dénes, 1886: Piringer József, 1892: Lády Gyula, 1921: Kászonyi Alajos, 1926: Balázs Lajos, 1928: Fábián János, 1935: Antalfi Károly, 1940: Gergelyfi Nándor, 1951: Dénes Dávid, 1970: Márton József, 1980: Balogh Árpád. - 1951. I. után plnosa, Gergelyfy Nándor (1901-77) pol. okokból börtönben; Dénes Dávid (*1924) lelkészt a →Szoboszlay-perben 20 é. ítélték, 1964: amnesztiával szabadult. - Lakói 1910: 687 r.k., 612 g.k., 953 g.kel., 61 ev., 424 ref., 18 unit., 369 izr., össz. 3124. - 2. Filiái 1917: Alsóbaucár, Alsófarkadin, Alsónyíresfalva, Alsószálláspatak, Alsószilvás, Bajesd, Balomir, Baresd, Boica, Borbátvíz, Brázova, Bukova, Csopea, Demsus, Farkaspatak, Fégyér, Fehérvíz, Felsőbaucár, Felsőfarkadin, Felsőnádasd, Felsőnyíresfalva, Felsőszálláspatak, Felsőszilvás, Füzesd, Galac, Gauricsa, Goncága, Hacazsel, Hegyaljalivádia, Hobica, Hobicavárhely, Jóvalcsel, Kékesfalva, Kernyesd, Kisbár, Kiscsula, Kisosztró, Kispestény, Klopotiva, Kőaljaohába, Kőboldogfalva, Korojesd, Kovrágy, Kraguis, Lunkány, Macesd, Mácsó, Magyarbrettye, Malajesd, Malomvíz, Mezőlivádia, Nagybár, Nagycsula, Nagyosztró, Nagypestény, Nuksora, Őraljaboldogfalva, Ohábaponor, Ohábasibisel, Oláhbrettye, Parospestere, Paucsinesd, Petrosz, Pojény, Poklisa, Pokolvalcsel, Ponor, Puj, Rea, Reketyefalva, Rusor, Serél, Stejvaspatak, Szacsal, Szentpéterfalva, Sztrigyplop, Totesd, Tuson, Uncsukfalva, Urik, Vajdej, Valiora, Vályadilsi, Váralja, Várhely, Zajkány. - 3. ferences kolostor. 1366: I. (Nagy) Lajos (ur. 1340-89) alapította és kiváltságokkal látta el, melyeket 1428: Zsigmond kir. (ur. 1410-37) megerősített. 1433: IV. Jenő pápa (ur. 1431-47) felhatalmazásokkal ruházta föl a ktort. 1456 Vízkeresztjét itt töltötte Kapisztrán Szt János. 1479: a törökök elpusztították. 1768: éledt újjá. Sövénykápolnát, 1820: tp-ot építettek, rövid ideig ált fönn, nyom nélkül pusztult el. - 4. iskolái. A Weber Béla plnos által letelepített ferences nővérek 1887: leányisk-t nyitottak. Az 1919 e. létesített r.k. polg. fiú-leányisk-t a románok 1923: megszüntették. Sz.B.-H.F.

1. Gerecze II:398. - Schem. Trans. 1913:124. - Léstyán 2000. II:165. - 2. Karácsonyi II:72. - Szabó 1921:262. - 4. Barabás 1929:76, 1944:20. - György 1930:637. - Léstyán II:173.