Hídvég, v. Háromszék vm. (Hăghig, Fürstenberg, Ro.): község Erdélyben, Sepsiszentgyörgtől Ny-ra, Földvártól É-ra, az Olt egyik jobbparti mellékvize torkolatánál. – 1332: a pápai tizedjegyzékben sacerdos de Hydueg, 1407: Hydvegh. – Lélekszáma: 1786: 1711 fő 273 házban, 1869: 1816 fő 425 házban (ref. és g. kel. vallású) (1876-ig Felső-Fehér vm-hez tartozott), 1880: 2030, 1890: 2146, 1900: 2324 (Lüget települést ~hez csatolták), 1910: 2258. – 1940: a II. bécsi döntés után Brassó m-ben (Ro.) maradt. – A Nemes-család terjedelmes parkkal övezett, 18/19. sz: épült kastélya (420. sz.) 1999: polgármesteri hivatal. ~en élt Nemes János (1630–1688) napló- és emlékiratíró, leszármazottai a 19. sz: neogótikus r. k. kpnát építtettek. – 1848. XI. 30: a szász és oláh lázadók ~nél csoportosulva a székelyeket fenyegették, mire Butyka százados háromszéki honvédekkel a Földvár felől előrenyomuló Heydte cs. százados katonáit ~ és Árapataka között Felső Fehér vm-be visszaverte. Ezen harctéren próbálta ki első ágyúját Gábor Áron (1814–49). Vo.L.–88

Szeremlei 1867: 301. – Kéry 1899: 662. – Győrffy II: 198. – Léstyán I: 150. – Vofkori II: 52.