harangjáték: →harangokból kialakított hangszer, illetve a rajta játszott dallam. - A toronyóra ütéséből fejlődött ki a késő kk-ban oly módon, hogy az óra ütéseit eleinte megelőzte egy figyelemfölhívó, ún. előütés. Az óra ütését az idők folyamán egyre hosszabb és zeneileg egyre igényesebb dallammal vezették be. Kialakulásának helye a mai Holl. és Belgium ter-ére tehető. - Sziléziában a 16. sz: kezdtek harangos órákat szerelni a tornyokba. 1550: a wroclawi városháza tornyába állítottak be egy harangos órát, mely egész órákban a Veni Creator Spiritus-t és a Magnificat-ot játszotta. A nagyszebeni evangélikus tp. 18. sz. 2. felében készült ~a a legkorábbi, eddig ismert ~ Mo. ter-én.- A ~ fajtái: 1. valódi harangokkal: Nyíregyháza, az ev. tp. ~a, 1935: 8 harangból készült. A kézi felhúzású toronyóra zenehengere emeli a kalapácsokat. - Bp., Szt Gellért-sziklakápolna ~a, 1938: klaviatúráról működtetett mágneskalapácsok az álló, kisméretű harangok belső peremét ütve szólaltatták meg a dallamot (megsemmisült!) - Kecskemét, Városháza, 1985: 37 db álló harang, automatikusan vezérelt mágneskalapácsokkal. - A sevillai világkiállítás 7 tornyú m. pavilonjának ~a, 1992: 15 harangból áll. - 2. gongrudakkal: Bp., Rákócziánum bábjátékos zenélőórája, 1938: 12 órakor az „Ah, hol vagy magyarok tündöklő csillaga...” dallamot játszotta (megsemmisült, újjáépítése folyamatban!) - 3. elektronikus hangképzéssel (szintetizátorral): Kőszeg, Jézus Szíve-tp. zenélő (torony-)órája, 1985: gregorián dallamot játszik. - Miske, r.k. tp. zenélő (torony-)órája, 1988: Szt Mihály-dallammal. T.J.P.

Schilling, Margarete: Glocken und Glockenspiele. Rudolfstadt, 1985. - Csúry László: Harangok, zenélőórák Mo-on. 1994. Kz. - Gulácsi János (Pécs) közlései