🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > H > hellének
következő 🡲

hellének, görögök: eredetileg az egyazon nyelv, műveltség, szokások és vallás révén összetartozó görög törzsek tagjai; a Kr. e. 5-4. sz: nemzeti hovatartozástól függetlenül mindazok, akik a görög nyelvet beszélték, a →görög kultúrában nevelkedtek. Mindenki más →barbárnak számított. - A LXX-ban a szó eredeti értelemben fordul elő a Dán 8,21; 10,20; 11,2 (→Jáván); 1Mak 6,2-ben. Másutt az ált. jelentés fordul elő (1Mak és 2Mak; Iz 9,12) (a LXX fordításának korában a Palesztina partvidékén élő filiszteus lakosság teljesen hellénizált volt). - Az ÚSz-ben is a gör. nyelven beszélő számít gör-nek (vö. Jn 19,20; ApCsel 21,37), szemben a barbárral (Róm 1,14; ApCsel 28,2). A gör. olykor vonzódott a zsidó valláshoz (Jn 12,20; ApCsel 14,1; 17,4). Szt Pálnál a gör. gyakran azonos a nem zsidóval (Róm, 1Kor, Gal, Kol), ez onnan érthető, hogy az ap. missz. területe az akkor ismert világ csaknem teljesen hellénizált részével esett egybe, ahol zsidókon kívül csak gör-ök éltek; de a gör-ökön kívül Szt Pál a barbárokat (Róm 1,14) és a szkítákat (Kol 3,11) is ismerte. A hellén szó 'pogány' jelentését, mely a kereszténység utáni gör-ben kialakult, az ÚSz még nem ismeri (talán kivétel Mk 7,26). - 7,26-30: az a kegy, melyben Jézus itt egy gör-öt részesít, még ritkaságnak számít. Jn 12,20-23: az a tény, hogy néhány gör. kapcsolatot keresett Jézussal, már az Emberfia megdicsőülése órájának elérkeztét jelzi. 7,35: a zsidók már számolnak azzal a lehetőséggel, hogy Jézus a gör-öknek fogja hirdetni az evang-ot, de ez, miután néhány ciprusi és kirénei szórványban élő, megtért zsidó kísérletet tett rá (ApCsel 11,20), Pál ap-ra várt (14,1; 17,4; 18,4; 19,10.17; 20,21). Jóllehet Pál a pogányok ap-a volt (Róm 11,13) és gör-nek, barbárnak egyaránt „adósa” (1,14), elsősorban mégis a gör-ök körében hirdette Krisztust, mintha csak a pogányok képviselőit látta volna bennük (vö. 2,9.14; 1Kor 1,22). A gör-ök nem álltak azon a fokon, mint a zsidók (Róm 1,16; 2,9), a választott nép tagjai, akik az üdvösség ígéretét kapták (3,1; 9,4; 11,17), de a zsidók után a gör-ök is részesedhettek az üdvösségben (1,16; 2,9; 3,9), mert Isten nem tesz különbséget a személyek között, hanem bőkezű mindenkihez, aki segítségül hívja (10,12). Ha a gör-ök a maguk bölcsességéről lemondanak, Krisztusban Isten bölcsességében részesednek (1Kor 1,22.24), és a keresztség által egy test lesznek a zsidókkal (1,22.24; vö. Ef 2,14); ez a test az Egyh., amely mint terlium genus (vö. Alexandriai Kelemen, Tertullianus stb.) fölötte áll a zsidóknak, gör-öknek (1Kor 10,32), és amelyen belül minden különbség megszűnik a zsidó és a gör. között (Gal 3,28; Kol 3,11). **

BL:603.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.