helységnévtár: egy ország vagy vidék helységeinek adattára, rendszerint betűrendes jegyzéke. - A 17. sz: a térképek betűrendes helynévmutatójából alakult ki, majd önállósították (→Hevenesi Gábor) több tudományág nélkülözhetetlen segédletévé. Általában tartalmazza a) egy tájegység, közig. ter. v. egész ország helységneveinek hivatalos helyesírású és nyelvű elnevezését/elnevezéseit a ter. közig. beosztása szerint (vm./megye, járás, városkörnyék, körjegyzőségek, stb.); b) a települések jogállását (város, község, falu, puszta, stb.); c) egy-egy település adott időben jellemző adatait (tengerszint fölötti magasság, terület, házak, lakosok száma, vallási, nemzetiségi megoszlása, stb.); d) a 19. sz. közepe óta a vasút- és hajóállomás, posta, telefon, távíró, körjegyzőség, anyakönyvezés, gyógyfürdő, autóbusz-megálló stb. föltüntetésével. - Általában 2 fő részből áll: a helységnevek teljességét közlő betűrendes részből, melyet esetenként térképekkel és egyéb mellékletekkel egészítettek ki. A közig. részt 1873-1913: tájegységenként tagolták: Duna bal partja, Duna jobb partja, Duna-Tisza köze, Tisza jobb partja, Tisza bal partja, Tisza-Maros szöge, Királyhágón túl, Horvát-Szlavón országok, Bosznia és Hercegovina (1888) - mely tagolás a trianoni országcsonkítással okafogyott. E tagolás ötletadója Bél Mátyás: Notitia Hungariae novae historico-geographia (1-5. köt., Bécs, 1735-42) c. műve, mely egységenként a vm-ket, azon belül a járásokat, majd betűrendben a községeket sorolta föl. A betűrendes részben a közigazgatásilag önálló települések címszóként, a külter., puszta a város ill. község tartozékaként jelenik meg. - Leggyakrabban használt kötetei: a vm. átszervezés előtti székek, vidékek helységneveit közlő 1873. évi, a törzskönyvezett településnevek (hivatalos helyesírását meghatározó) 1913. évi, a 20. sz. 1. felének községegyesítéseit és az elszakított ter-ek idegen helyneveit is közlő 1944. évi ~. 1963: évtizedes szünet után ismét közölték a népszámlálási adatokat, 1995: a várossá és községgé nyilvánítások mellett a névváltoztatásokat, a megszüntetett települések neveit, megyénként a körjegyzőségeket, a nemzetiségek által is lakott település nemzetiségi nevét. - Az egyh. ~akat rendszeresen egyhm-nként, ritkábban országos méretben adták ki. →sematizmus 88