herrnhutiak: huszita eredetű, pietista, lutheránus szabadegyház. - 1722: Cseh- és Morvao-ból mérsékelt husziták vándoroltak a szász fejedségbe, ahol N. L. Zinzendorf gr. Hernnhut nevű birtokán letelepítette őket. A gr. vezetésével vallási-gazd-testvéri közösséget alkottak, s az →ébresztő mozgalom szellemét vették át. 1727: a lutheránus államegyh. tagjai lettek. 1735: szabadegyh-zá alakultak, s miután elfogadták az →ágostai hitvallást, a szász ev. egyh-on belül vallásszabadságot nyertek. - Vallják az ap. hitvallást, a →sola scripturát és az ágostai hitvallás 21 tételét. Jellegzetességük a szenvedő Krisztus, a szt sebek és vér tiszt-e. Énekkultúrájukra jellemző, hogy 1778: saját énekeskv-et adtak ki. Kezdetben sorsvetéssel, 1889 óta választással jelölik ki a hivatalviselőket. - 1732: elsőként a no-i ev. közösségek közül misszionálni kezdtek a négerek és az eszkimók között, 1742: Poroszo-ban, majd Angliában és az USA-ban is. Külön missz. társaságuk nincs, hanem egy-egy közösség küld arra alkalmasnak ítélt laikus híveket. A misszionált ter-en szabadegyh-ak létrehozására törekszenek. - 1959: 305.000 tagjuk volt, ebből 13 missz. ter-en 220.000. - Mo-on: Erdélyben 1740: a szászok között tűntek föl a ~ szellemében prédikáló lpászt-ok. 1765: a segesvári polgárok körében nyomoztak utánuk. Hatásuk az erdélyi prot. énekeskv-ekben kimutatható, de a 18. sz. végén eltűntek Erdélyből. É-Mo-on a Szepességben voltak nyomaik, pl. Iglón 300 hívőjük, de szabadegyh-at nem alkottak. Szervezetük nem lévén a helyi, egyéni próbálkozásokon túl maradandó hatásuk nem volt. **

KL II:281. (s.v. herrenhutiak) - LThK V:276. - Zoványi 1940:255. - NCE IX:1134.