🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > H > hidra
következő 🡲

hidra (lat. hydrus, 'vízíkígyó'): 1. a görög mitológiában a régi óriáspolipokhoz hasonló, mindig másutt fölbukkanó vándorforrásokban élő, képzeletbeli lény. Leghíresebb a lernai ~, melynek száz feje volt, s ha egyet levágtak, másik kettő nőtt helyébe, kivéve, ha a sebet mindjárt kiégették. Héraklesz 12 feladatának egyike volt a ~ kiirtása. - 2. a →Physiologus →állatszimbolikájában Krisztus szimbóluma, mert a →krokodil ellensége: elvegyül az iszapban, hagyja, hogy a krokodil lenyelje, és belső részeit pusztítja el. Így öltötte magára Krisztus a földi testet, és szállt alá a poklokra legyőzni a halált és az ördögöt. **

Sachs 1980:287.


hidra: Mo tiszta állóvizeiben, a növények között mindenütt előforduló zöld hidra (Chlorohydra viridissima) szinezete élénk zöld, törzse 10–15 mm hosszú. Rendszertanilag a csalánozok (Cnidaria) törzsébe tartozik. – Lásd MKL IV/824. S.E.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.