🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > H > hitbizomány
következő 🡲

hitbizomány (lat. fideicommissum): el nem idegeníthető, meghatározott öröklési rendnek alávetett vagyon. Öröklési rendjét nem az →ősiség általános szabálya, hanem a ~t alapító határozta meg. Mo-on a 17. sz: honosodott meg. - A ~ Spo-ban fejlődött ki és onnan terjedt el. Az arabokkal vívott harcok folyamán alakult ki a „majoratus”, olyan hűbér, melyben a kir. jelölte ki több fiú v. rokon közül az örököst. A 15. sz: a kir. lemondott erről, s a családok maguk állíthattak oszthatatlan és elidegeníthetetlen vagyonokat, melyek a család kihalása után sem szálltak vissza a koronára. Kasztíliából kiindulva honosodott meg az egész Ibériai-fszg-en, majd a sp. és port. világhatalom kialakulása után Eu-szerte. A 17. sz: Olo-on át Au-ba is behatolt, mely dinasztiája révén szoros összeköttetésben állt Spo-gal. Jellemzi a sp. ~okat a szilárdan megállapított elsőszülöttségi egyes öröklés. A sp. maiorátus kifejezés az összes többi jogokba bekerült az ily ~ok jelölésére. Az 1620. XI. 8-i fehérhegyi csata után az ellenreformáció idejében Cseh- és Morvao-ban erősen meggyökeresedett ez az intézmény, mert az udvarnak érdeke volt, hogy a levert prot. családok jószágai megbízható ném. kat. családoké maradjanak. Ezért II. és III. Ferdinándtól ezek könnyen kaptak engedélyt ~ok alapítására, különösen, ha az alapítólevélben kizárták az öröklésből az esetleg prot. hitre térőket. Miután II. Ferdinánd 1621: végrendeletben összes országaiból a primogenitura rendje szerint örökölhető ~t alapított, az osztr. örökös tart-okban is számos család követte példáját. - A m. urak osztr. rokonságuk révén ismerkedtek meg a ~i örökléssel, s az első mo-i ~t 1653: Pálffy Pál gr. alapította. A ~i és ősiségi intézmény között, egyes jogi írók állításával ellentétben, semmiféle összefüggés nincs, legfeljebb az, hogy az ősiség erősen gátolta a ~ elterjedesét. Igaz, hogy az ősiségnek is célja a vagyont a családban megtartani, de nem osztatlanul. Az ősiség lényegéhez tartozik az →osztály az öröklésre jogosultak között. Az ősiség inkább hozzájárult a birtok fölaprózásához, míg a ~ épp ezt akarta megakadályozni. Minthogy az ősi vagyonnal nem lehetett szabadon rendelkezni, ~okat túlnyomó részben szerzeményből alapítottak. A ~ok megszaporodása a 19. sz. 2. felében épp az ősiség eltörlésével állt kapcsolatban. 1848-ig 28, utána 67 ~t alapítottak. - Az 1687. é. ogy-en a főnemesség jó szolg-okat tett a dinasztiának a trónöröklési jog elismerése és az →ellenállási jog eltörlése körül. Ennek elismeréséül az 1687:9. tc-ben a mágnások megkapták azt a jogot, hogy maguk szerezte adomány- és más birtokokból végrendeletileg kir. megerősítés mellett ~t alapíthassanak. Az alapítást a vm. közgyűlésen ki kellett hirdetni, hogy az érdekeltek esetleg tiltakozhassanak. Kifejezetten kirekesztették ez intézkedés alól a köznemességet. - E törv. után jött létre az Esterházy hg., az Erdődy gr., a Nádasdy gr. stb. ~. A nőági trónöröklés elfogadása után az 1723:50. tc. kiterjesztette a ~ alapításának jogát, amennyiben kimondta, hogy a mágnásoknak megengedett ~ok nemcsak végintézkedés, hanem szerződés és kir. adománylevelek útján is alapíthatók. A köznemeseknek is megengedték, hogy ~okat alapíthassanak, ill. alapítása végett a kir-hoz forduljanak. - A ~i öröklés rendjéről törv. nem intézkedett. Az említett 2 törv. „majoratus et fidei commissum”-ról szól, s ezen tulajdonképpen az →elsőszülöttségi öröklést érti, holott már ekkor is volt →senioratus szerint öröklődő ~. A 19. sz. 2. felében még a →maioratus csatlakozott az előbbiekhez. A legtöbb ~i alapítólevélben arról is gondoskodtak, hogy ki örököljön az alapító fiutódainak kihalása esetén (leányág, sógorok ágai stb.). Ez az öröklési rend ugyanolyan, mint a legtöbb uralkodóház öröklési rendje, s annyira pontosan megállapított, hogy öröklési per nem indulhatott, csak ikrek születése esetében merülhet föl kétség. - A ~ intézménye, melyről 1862: kir. rendelet, majd 1868: törv. (54. tc.) intézkedett, s mely a mo-i egészségtelen földbirtokelosztáshoz nagymértékben hozzájárult, az 1945-ös földosztásig megmaradt. **

Eckhart 1946:362.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.