hittagadó, bukott (lat. lapsus): a →hittagadást elkövetett keresztény. - Más erkölcsi és jogi elbírálás alá esik, aki vétkesen (tudva és önszántából) tagadja meg a →hitét, és aki kényszer hatása alatt félelemből (az ősegyházban: →lapsi) v. színlelve lesz ~ (→libellatici). **
A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.