🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > H > hosszmértékek
következő 🡲

hosszmértékek: a tér két pontja közötti távolság meghatározásának az eszközei. Többségük az emberi test tagjaihoz igazodik (természetes típusú). - A Szentírásban a kisebb hosszúságot a kar és a kéz segítségével mérték: 4 ujj tett ki egy tenyérnyit, 3 tenyér egy araszt, 2 arasz egy könyököt; a könyök a kar hosszúságával volt egyenlő, az ujj hegyétől a könyökig (= 45,8-52,5 cm). A nagyobb távolság mérésének egyik egysége az öl volt, ez kb. 10 arasznak felelt meg (= kb. 2 m). Csak a hellén korban terjedtek el a gör. ~ek. A stadion (stádium) 607 lábbal volt egyenlő (= 192 m). A római mérföld kb. 1550 m. - Mo-on 30 mértékegység volt használatos (18-nak 92 alegysége is volt). Metrikus értékük 90 nagyságot ad a néhány mm-től a több km-ig terjedően. Gyakoribbak: →arasz, →hüvelyk, →láb, →lépés, →mérföld, →öl, →rőf. B.I.

BL:651. - Bogdán 1978; 1987.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.