🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > H > hálaének
következő 🡲

hálaének (lat. canticum): a Szentírásban személyes hangú kifejezése a →hálának, Isten magasztalása és áldása. - Az ÓSz-ben ismertebb ~ Mózes, Mirjam (Kiv 15,1-21), Anna (1Sám 2,1-10), Azariás (Dán 3,24-90) ~e. A legszebb és legfontosabb ~ek az üdvtörténet kiemelkedő pillanataiban szólalnak meg Isten választottjainak ajkán: a Bold. Szűz Mária →Magnificatja, Zakariás →Benedictusa, Simeon →Nunc dimittise. **

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.