🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > H > húsvétosok
következő 🡲

húsvétosok: orosz ortodox szekta, mely elveti a hivatalos orosz ortodox naptár használatát, nem ismeri el a →húsvéttól függő ünnepkört, hanem a húsvétot mindig azonos napon, III. 23: ünnepli. - Időszámításuk nehezen követhető, mert minden hónapban 30 napot számolnak, s a napot 10,5 órára osztják. A →Nyikon pátr. előtti moszkvai pátr-kat nem ismerik el. Az 1551. évi százcikkelyes zsin-ot eretneknek minősítik, mert ez hozta azt a határozatot, hogy keresztvetéskor az ujjakat előbb a mellhez kell érinteni. Szerintük Krisztus - születése előtt - anyja méhében volt, s ezért a keresztvetés első mozzanata a has érintése. Két ujjal vetnek keresztet, mint az →óhitűek. A civilizáció vívmányait tagadják, a műveltséget kárhozatosnak tekintik. Ezért nem írnak, nem olvasnak, még egyh. kv-eket sem, kulturális és sportrendezvényen nem vesznek részt. Sajátos szert-aikat nem fölszentelt papok tartják, akik a Bibliát sem forgatják. Ikonok előtt imádkoznak, de csak a rézből öntött ikonokat tisztelik. Fegyvert nem fognak, katonai szolg-ot nem teljesítettek, s ma sem hajlandók teljesíteni, s ezért több évi börtönbüntetéssel v. száműzetéssel sújtják őket. Önmegtartóztató életet élnek, egész életükben nagyon szigorúan böjtölnek, ezért gyermekeik zöme alultáplált. Kivonják magukat az egyh. és világi hatóságok ellenőrzése és figyelme alól, s elzárkózva még a többi óhitű szektától is, teljesen elkülönülten, kis szórványokban élnek nehezen megközelíthető területen. Számuk elenyésző, utánpótlásra alig számíthatnak. I.E.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.