Illava, v. Trencsén vm. (Ilava, Szl.): 1. esperesség a v. nyitrai egyhm-ben. Plébániái 1910: Dubnica, Felsőporuba, Kassza, Zliecho. - 2. plébánia. Tp-át 1300 e. Mindenszentek tit-ra sztelték. Bronz keresztelőkútja 1650 k. Balthasar →Herold műhelyében készült. - ~ kegyura 1880: Königsegg Gusztáv gr. Anyanyelve 1880: szl. - 3. trinitárius kolostor 1783-ig. **

Gerecze II:920. - Schem. Nitr. 1911:50. - Aggházy II:121.

Illava, v. Trencsén vm. (Ilava, Szl.): 1. esperesség a v. nyitrai egyhm-ben. Plébániái 1910: Dubnica, Felsőporuba, Kassza, Zliecho. – 2. plébánia. Tp-át 1300 e. Mindenszentek tit-ra sztelték. Bronz keresztelőkútja 1650 k. Balthasar →Herold műhelyében készült. – ~ kegyura 1880: Königsegg Gusztáv gr. Anyanyelve 1880: szl. – 3. trinitárius templom és kolostor. A 12. sz-ban ~ a templomosok birtoka volt, várat építettek. A r. feloszlatásakor 1312: kir. birtok. A huszita háború idején 1432: Rozgonyi Miklós, Zsigmond hadvezére a várossal együtt földig rombolta. Kir. adományozás folytán többször cserélt gazdát. A Kincstártól a Breuner Kristóf Siegfried, a cs. kamara főnöke vette meg, 1693: zálogba adta Széchenyi György esztergomi érs-nek 80.000 rajnai forintért, az évi kamat a következő évtizedig őt illette meg ezentúl, míg a teljes visszaváltás meg nem történik. Az érsek 1694. II. 20: Pozsonyban kiadta a trinitáriusok alapító okiratát, amit I. Lipót 1695. III. 22: hagyott jóvá. A trinitáriusok azonban, mert féltek a gazdálkodástól, 1695. IV. 6: ismét Breunerékra iratták a javadalmat bizonyos évi járadék fejében. A rfőnök 3 szerzetest küldött Nagyszombatba az esztergomi káptalanhoz, hogy beiktassák őket a javadalomba, s mindjárt le is mondjanak róla. – A ktort a külső várban rendezték be, első kpnájuk egy kis torony volt, V. 30: volt az első sztmiséjük. Vendégeket is hívtak az ünnepre, de mivel a legtöbb illavai lakos luteránus volt, aznap Trencsénbe mentek, hogy ne kelljen részt venniük. A szerz-ek csak öten voltak, mégis teljes ktori életet folytattak. A vár másik részében egyszerű cellákat alakítottak ki s egy másik, valamivel nagyobb toronyban berendezték a kpnát is. Ezekhez az átalakításokhoz járult még egy hevenyében összetákolt ebédlő meg több műhely, ezeket október végén vehették használatba. 1694: filozófiai kollégiummal bővítették a kezdetleges rházat. Az 1697-i vizitáció nyomorúságos körülményeket talált, ezért a rfőnök kilátásba helyezte, hogy Nagyszombatba telepíti a házat. A kegyur ekkor felajánlotta lakatlan, régi kastélyát kertjével együtt. 1699. I: már átvihették az Oltáriszentséget az új kpnába. A Bécs felé tartó redemptiók (→rabváltás) átvonultak ~n. – A tp. 1718. XI. 20: készült el, a ktor 1736-ig és 1753–1781: újoncház volt. – A ktorban élő 17 szerzetest 1783. XII. 29: érte a feloszlató rendelet: az egy klerikusnak 4 héten belül, a többi ünn. fogadalmasnak 5 hónapon belül kellett elhagynia a ktort. A nemesfémből készült kelyheket, gyertyatartókat, ampolnákat, turibulumokat már 1784. I. 1: Pozsonyba kellett szállítani. Át kellett adni az összes kulcsokat és megeskették őket, hogy a ház vagyonából semmit el nem rejtenek, el nem titkolnak. Át kellett adniok a házipénztár teljes készletét, azonban csak 107 forintot és 11 krajcárt találtak benne. Ellátásukra a még hátralévő időre napi 40 krajcárt kaptak. Lefoglalták boraikat, élelmiszereiket és a tp-i felszerelést is. Ki kellett szolgáltatniok összes alapítványaikat és okmányaikat is. Alapítványaik 88.678 forint és 30 krajcárt tettek ki, továbbá ingatlanaikat: a Königseggi birtokokkal határos telket, a Marcibányi-féle birtokkal szomszédos halastavat, meg a Piacsek Andrásné Globusiczky Éva-féle Klin szántóföldet. – Miután a trinitáriusok eltávoztak, a várat a kincstár vette meg, s 1856: fegyintézetté alakították. A kb. 1000 rab befogadására alkalmas intézetben a 10 évnél hosszabb időre ítéleteket őrizték. **

Pallas IX:578. – Gerecze II:920. – Schem. Nitr. 1911:50. –Fallenbüchl 1940:58. – Aggházy II:121.