🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > I > Illés
következő 🡲

Illés (héb. Élija, 'az Úr az én Istenem'): a próféták atyja, az egyik legnagyobb ószövetségi szent személyiség, akit a zsidók, a keresztények és a muszlimok (→iszlám) egyaránt tisztelnek. A →kármeliták ősatyja. - 1. Az ÓSz-ben a Jahve-kultusz harcosa és megmentője →Izraelben. Az Acháb kir. és főleg annak felesége, Izebel által szorgalmazott →Baal kultusz ellen lépett föl. Népszerűségét legendás elemekkel átszőtt tört-ek sora tanúsítja; csodáinak tört-ét a Kir őrizte meg (1Kir 17,1-19,21; 21,17-29; 2Kir 1,3-2,12). A 2Krón 21,12-15: a rég meghalt ~nek egy levele, amelyet Jorámhoz, Júda kir-ához írt. - ~ működéséről főleg azért nem tudunk hiteles képet alkotni, mert az Elizeus-ciklusban részben ugyanazok az események szerepelnek. Nagy hatással volt a későbbi korokra is (vö. Sir 48,1-12), elsősorban titokzatos mennybevitele révén (2Kir 2,11; Sir 48,9.12), s mert Malakiás az elragadott próf. újraeljövetelét jövendölte (Mal 3,1: angyal = Illés; 3,23). A próf. újraeljövetelének várását Sir 48,10-12 is tükrözi. Csaknem messiási személynek, az ítéletre érkező Isten előfutárának, majd a Messiás előhírnökének tekintik (rá ruházzák az Isten szolgájára váró feladatok egyikét, vö. Iz 49,6 és Sir 48,10). - 2. Az ÚSz 33-szor említi ~ nevét, köztük 4 csodáját: az eső elmaradása (1Kir 17,1;. Lk 4,25; Jak 5,17; Jel 11,6), a careftai özvegy szakajtója és korsója (1Kir 17,7-16;. Lk 4,25), az átok (1Kir 19,1-18;. Róm 11,2-4) és az istenítélet (2Kir 1,10.12;. Lk 9,54; Jel 11,5). Mal jövendölését Ker. Jánosban látták beteljesedni (Mk 1,2; 9,13; Mt 11,10.14; Lk 1,16.76). ~ Mózessel tanúja Jézus színeváltozásának (Mk 9,4; Mt 17,3; Lk 9,30).  Újraeljövetelének hite a zsidók körében élt (vö. Mt 16,14; 17,10-13; 27,47-49; Lk 9,8; Jn 1,21.25). Továbbfejlesztették az ~hez kapcsolódó csodás tört-eket; élénken vitatkoztak eredetéről, elragadtatásából bűntelenségére következtettek, az →angyalok közé sorolták és népe szorongatott fiainak segítőjét (Mk 15,35; Mt 27,47.49), ill. a végső idők főpapját látták benne. - 3 ~-apokalipszis maradt fönn: a) egy töredékes a Pál előtti időből, melyből az ap. az 1Kor 2,9 tartalmazta apokrifet idézte; b) egy a Kr. u. 3. sz-ból; c) egy eredetileg zsidó, de később a ker-ek által átdolgozott (4. sz.), kopt nyelvű. - 3. Lit. tiszt-e a k-i egyh-akban általános, a ny-i egyh-ban leginkább a kármelita r-ben él. A rendi hagyomány ~ személyét, életének nagy eseményeit előképnek tekinti: az életet hozó eső pl. a Szentlélek megtermékenyítő erejének, az égből lecsapó tűz a Pünkösdnek a képe; pusztai élményei, engedelmessége Isten igéje iránt, harca az élő Istenért a szemlélődők (főként a kármeliták) élő példaképe. - 4. Ikgr. A műv-ben a próf-k és a szerz-ek példaképe, Krisztus előképe. A bizánci és orosz műv. gyakori témája. A próf-k között teveszőr- v. bőrruhában jelentették meg. Attrib-ai: holló, lángkard, tüzes szekér. Életének eseményeit a zsidó és ker. műv. egyaránt ábrázolta. Részletes képsor látható a dura-europoszi zsinagógában (245-56). A kármelita rend alapítójaként tiszt., ezért a ktorok képein igen gyakori. Az egyes jeleneteket tipológiai jelentéssel ábrázolták. ~ mennybemenetelét már a katakombákban és a S. Sabina faragott ajtaján is láthatjuk. A 12. sz-tól nemcsak iníciálék, hanem oszlopfők és bronzkapuk témája is. Különösen gyakori a 14-15. sz. orosz ikonfest-ben. - Ü: júl. 20. Szárazság, himlő, sérv ellen kérik oltalmát. -

A m. néphagyományban ~ napja a szegedi és göcseji népnek, a g.k. magyarságnak, a bajai bunyevácoknak, mohácsi sokácoknak ünnepnap volt. Szenna kálvinista faluban - nyilván kk. kat. hagyomány nyomán - dologtiltó nap. Helyi monda szerint egy pógár ezen a napon hordatta össze a gabonáját. Vacsora idején a villám belecsapott a pajtába, porrá is égett. - A kultuszt, amely főleg a Balkánon virágzik, Árpád-kori szakrális népéletünknek még a bizánci rétegeiből örököltük. Először a Zágrábban őrzött, 11. sz. →Hahóti kódex kalendáriumában bukkan föl. ~ azonban több kk. misenaptárunkból hiányzik, ami azt bizonyítja, hogy hazai kultusza nem volt egyenletes. ~ kedveltségét parasztságunk körében gyakori keresztnevünk, továbbá nevéből képzett családneveink: Illés, Illyés, Illye, Éliás, Ila, Ilia is igazolják. - Bibliai epikánk is emlegeti: Csikai István: Illyés prófétáról és Áckáb kir-ról (1542), továbbá Sztárai Mihály: Szt Illyésnek és Ácháb kir-nak idejében lőtt dolgokról, melyek ez mostani időbéli dolgokhoz igen hasonlatosak (1549). ~ egy sort sem írt, a Jézus korabeli zsidó hagyomány mégis Isten íródeákjának tartotta. ~ vezeti azokat a kv-eket, amelyekbe Izr. népének jó és rossz cselekedeteit följegyzik. Ez dönti majd el, hogy méltó lesz-e az üdvösségre. A hiedelem a ker. néphitbe is belekerült. A szegedi néphagyomány szerint ~ hajigálta le a kevély angyalokat az égből. Mennyköveivel azóta is célozgatja őket. Sokszor elér azonban másokat is, mert a gonosz angyalok a jó emberek mellé húzódnak: hasonló hiedelem a muravidéki vendek körében is él. - Algyő öregei úgy mondják, hogy a világ teremtése után az Úr meg a Sátán együtt gyönyörködött a teremtett világ szépségében. A Sátán meglátta az embert a Paradicsomban. Elfogta a gyűlölet, és Urának megcsúfolására maga is Ádámhoz hasonló emberalakot rajzolt a porba. ~nek nevezgette és költögetni próbálta: ~, kelj föl! A porember azonban meg se mozdult. Az Úr erre megszólalt: ~, kelj föl, hajigáld mög azt, aki tégöd alkotott! ~ nyomban fölkelt és villámokkal dobálta meg a Sátánt. Ettől kezdve van villámlás és mennydörgés. Ezért mondogatják a gyeviek égiháború idején: Illés csatáz a Sátánnal. - Csanádapáca régi hiedelme szerint a világ végének ismertetőjele lesz ~ és Jónás eljövetele. Mikor a világ el akar veszni, ismét lejönnek a földre. A jeruzsálemi kapuban megölik mindkettőt. Ott fekszenek majd 14 napig halva, de azután ők is föltámadnak. - A szegedi néphit szerint bármilyen szárazság volna is különben, az esőnek esnie kell ~ próf. napján, ill. táján. Ez a hiedelem a 1Kir 16, 2Kir 2 előadásán alapszik: a Kármel hegyén remetéskedő ~ könyörgésére hosszú szárazság után eső hull az égből, ami az egyhatyák tanítása szerint előképe a Megváltó eljövetelének, az isteni irgalom esőjének is. - Ha még mennydörög is ezen a napon, akkor hemperegni kell a földön, hogy a hátunk ne fájjon. Sövényházán tréfásan így fenyegetik meg az ünnep előtti forróságot: jaj neköd kánikulla, ha ~ próf. a nyakadat mögmossa! Júl. végének sokszor viharos, égzengéses időjárására utal: ~ mög Jakab Annát kergeti. Ezt az újkígyósi szólást a naptárban egymás után következő napok értetik meg velünk. A szegedi tanyákon égiháború idején meggyújtják a szenteltgyertyát, keresztet vetnek az égre, s ezt mondják: Atyának, Fiúnak, Szentlélök Istennek. ~ próféta lassan hordd az egeket, mert az Úr Jézus Krisztus most van itt lent köztünk. - A dusnoki „Ilija oluja” szólás szerint ~ napjára vihar szokott lenni. A dohánytermelő Csanádapácának a 19. sz. derekán épült tp-ában ~nek hatalmas arányú képe látható, ami nyilván egyrészt a próf-nak mint az időjárás egyik patrónusának szorongó tiszt-ére, másfelől a szegedi hagyományok erejére mutat. A nap egyúttal a falu fogadalmi ünnepe is. Maroslele és Pusztaföldvár népe első kpnáit szintén ~ tiszt-ére sztelte. Későbbi tp-ainak már Mária a patrónája. Talán azért, mert a papság a hívek ~-kultuszát babonásnak érezte. Sümegprága szőlőhegyében ~ napján van a hegymise. Az elragadtatott ~ látható Orbán társaságában Szentendre r.k. tp-ában, a hajdani dalmát szőlőművesek zászlaján. Az itteni pravoszláv szegyh-ban a tabakostímár céh zászlaját (1766) őrzik a 4 evang. és a tüzes szekéren robogó ~ képével. A pécsi Gyükés-szőlőhegy Bertalan-kpnájában primitív szépségű kép: ~ a tüzes szekéren. Alighanem viharűző célzattal, fogadalomból ajánlották föl. Baján ezen a napon nem jó a szőlőbe lépni. - ~ mintegy a szerzetesség ősatyja, ezért ábrázolásával olykor ktorokban is találkozunk. Türje prem. rházának refektóriumában Dorffmeister István mennyezetfreskója: ~ a pusztában, utalásul arra, hogy az Úr nem hagyja el azokat, akik érette a világot megtagadják. - Göcsejben égiháború idején ezt mondják: csatáz az ~, hajgálódik az ~. A mennykövet elhalt kovácsok készítik ~nek. Kardos angyal is jár vele, aki a kardjával vagdalkozik. ~nek nem szabad megtudnia, mikor van a nevenapja, mert ha megtudná, összetörne mindent. Így vélekedik Hercegszántó sokác népe is. A bátyai kat. „rácok” szerint Magdolnának bűnös életében sok szeretője volt. Ez a testvérbátyját, ~t nagyon bántotta. Szégyenében két lovát befogta a kocsiba, és végighajtott az égen. Innen a vihar, égzengés. Vásárosmiskén mennydörgéskor azt mondják, hogy ~ most abroncsolja a hordókat. Dány öregjei szerint ~ zengeti az eget. Csíkdelne népe úgy véli, hogy égzengéskor a próf. szekere zörög. Ormánsági kálvinista ünneprontó hiedelem szerint ~ napján varrott inget nem jó fölvenni, mert viselőjére rászáll a villám. A göcseji ~-hagyomány muravidéki vend párhuzamai: itt is keresi a nevenapját. Isten megengedte neki, hogy az ördögöt üldözze. Ezt olyan buzgalommal teszi, hogy az Úrnak kell fékeznie, különben már vége lenne a világnak. A gonosz annyira fél tőle, hogy keresztvető ember mögé bújik. ~ napján nem szabad keresztet vetni, nehogy a villám az ördög helyett bennünket találjon el. Mennydörgéskor az ostorát durrogtatja. ~ a vend fuvarosok patrónusa. Ha valaki hirtelen távozik valahonnan, ezt mondják rá: úgy megy, mint ~. Máriapócs egyik búcsúnapja ~ ünnepe, egyúttal a kegykép 2. könnyezésének (1715. VII. 21.) emléknapja. G.k. papcsaládok még a közelmúltban is ilyenkor találkoztak Pócson egymással. Elhozták eladó lányaikat is, hogy - mint mondogatták - majd ~ adja férjhez őket. Megjelentek rajta a szentelés előtt álló, házasulandó g.k. papnövendékek is. Így a búcsú egyúttal házasságszerző alkalom volt. A 18. sz. elején is Laborcfő, Pócs, talán Csernekhegy és Bikszád bazilita ktorai mellett évente 2-3 jeles ünnepen sok száz g.k. m., ruszin, rum. család gyülekezett össze. Az eladó lányok virággal díszített, leeresztett hajjal, az özvegyek fejükön koszorúval jelentek meg. A vőlegényjelöltek itt választottak feleséget, akivel még aznap megesküdtek. A leányvásárnak ez az archaikus módja szelídebb formában az említett búcsújáró helyeken még a 20. sz-ot is megérte. ~ napján  Hétfalu ev. csángó fiatalsága a 19. sz: párkereső mulatságot szokott tartani (nyilvánvalóan a g.kel. ~-nap házasságszerző hagyományaitól ihletve). Gyergyóbélbor és Gyergyótölgyes pásztorai a szomszédos rum. hegylakók hatására ~ napján medveünnepet ülnek. Aki ilyenkor dolgozik, annak marháit a medve és a mérgeskígyó elpusztítja. Nem szabad ollóval, késsel sem járni. Munkács környéki ruszin hiedelem szerint ~ a névünnepén jeget dob a folyók vizébe, ettől fogva tehát már nem jó a szabadban fürdeni. ~ a jezsuita isk-drámában, főleg úrnapi prefigurációs játékokban is felbukkan: Nagyszombat (1617), Trencsén (1655, 1661, 1667). **

MN IV:279. - Kirschbaum I:607. - Bálint II:62. - Sachs 1980:111. - BL:683.

Illés, Éliás (13-14. sz.): püspök. - Péter (1300 k.) és Bonifác (1332) között é.n. mint korbáviai pp-öt említik. Budán 1308: részt vett a Gentilis bíb. vezette tárgyaláson. 88

Schem. Z-M. 1916:29. (5.) - OS 1974:427. (1308: pp.)

Illés, Éliás (15. sz.): megyéspüspök. - 1460: vál. nyitrai mpp., aki Alamócon Podjebrad bírósága mellett a békéről tárgyalt Frigyes cs. követeivel. A MA-ban nem említik. - Utóda 1463: Döbrenthei Tamás. 88

Mendlik 1864:56. (31.) (s.v. Illés, 1460: pp.) - Idők Tanúja 1866. IX. 26. (31.) - Gams 1873:375. (s.v. Elias; 1460-63: vál. pp.) - Fraknói 1898:152. - Eubel II:225. (1460, 1463: pp.) - Schem. Nitr. 1914:10. (35.) (s.v. Elias) - Fügedi E. létezését vitatja

Illés György (Újkér, Sopron vm., 1880. ápr. 20.-Pornóapáti, 1951. márc. 24.): plébános. - 1904. VII. 2: pappá szent. Pörgölényben, 1907: Incéden, 1908: Pinkafőn, 1909: Rábaszentmártonban kp., 1912: Kúpfalván, 1913: Kukméren, 1917: Németcsencsen plnosh., 1922. VII-1951: Pornóapátiban plnos, 1933-tól a pinkavölgyi ker. esp. h-e és tanfelügy. - 1913: Kúpfalván új pléb-lakot építtetett, Németcsencsen 1918: 2 új harangot szereltetett, 1919: hősi emlékművet állíttatott, 1923: közadakozásból emlékművet emeltetett Pornóapáti hőseinek, 1930: közadakozásból 5 nagy művészi ablakmozaikot szerzett a tp-nak. - M: A kat. turáni eszme hőse és vt-ja. Wilfinger József ... élete és működése Kínában. Szombathely, 1936. - Álneve: Pinkavölgyi (Vas vm.) T.E.

Géfin II:355; III:164. - Schem. Sab. 1972:203. - Gulyás XV:78.

Illés (1897-ig Illyasevics) József György Miklós, 1913-tól viski (Huszt, Máramaros vm., 1871. nov. 10.-Bp., 1944. jan. 19.): egyetemi tanár, jogtörténész. - A középisk-t a szatmári kir. kat. s a bpi piar. gimn-ban, a jogot a bpi egy-en végezte, ahol 1894: dr-rá avatták. 1893: joggyakornok a bpi IV. ker. járásbíróságon, tanácsjegyző a Kúrián. 1895: áll. ösztöndíjasként Berlinben, Lipcsében, Párizsban és Londonban képezte tovább magát. 1896: hazatérve 14 é. az Igazságügymin. törv-előkészítő o-ának tagja. 1897: bírói vizsgát tett, a bpi kir. büntetőtörv-szék jegyzője, 1905: fogalmazó, 1906: törv-széki bíró, 1910: az Igazságügymin-ban az akkor szervezett közjogi-nemzetk. jogi üo. főnökh-e, 1913: ítélőtáblai bíró s VII. 29: a Nemz. Munkapárt programjával a huszti ker. ogy. képviselője. 1902: a m. alkotmány- és jogtört. mtanára, 1914: c. ny. rk., 1917: ny. r. tanára a bpi egy-en, ekkor képviselői megbízatásáról lemondott, de 1918: Szászsebes ogy. képviselőjévé választotta. 1919. VIII: mint a ruszin ügyek szakértője tagja lett a m. békeküldöttségnek. 1921. IX: előadó volt a genfi népjogvédelmi kongressz-on. 1922: a Ker. Kisgazda Földmíves és Polg. Párt programjával a nagykárolyi kerület nemzgyűl. képviselője. ~ volt a felsőházi törv-javaslat előadója. 1924-27: a bpi jogi kar dékánja. 1926. XII. 8-1936: a nagykárolyi ker., 1936-39: a gávai ker. ogy. képviselője. - 1915. V. 6: a MTA l., 1936. V. 14: r. tagjává választotta. - 1932. II: alapító elnöke volt az Állástalan Diplomások Orsz. Biz-ának. - Fiatal korától szerepet vállalt a g.k. magyarok társad. szervezeteiben. Részt vett a Görög Szertartású Katholikus Magyarok Országos Bizottsága által 1900: a szentévben rendezett róm. zarándoklaton; az Orsz. Biz. vezetőségi tagja volt. 1921: a Magyar Görög Katolikusok Országos Szövetségének első elnöke, 1928: örökös díszelnöke, részt vett a Szöv. utolsó nagygyűlésén (Nyíregyháza, 1943. VI. 14.). - M: Az újkori alkotmányfejlődés elemei. A 15. sz. második fele és a 16. sz. Bp., 1896. - Az istenítéletek. Máramarossziget, 1899. - Az Anjou-kori társad. és az adózás. Bp., 1900. - A m. házassági vagyon-jog az Árpádok-korában. Uo., 1900. - A m. szerződési jog az Árpádok korában. Uo., 1901. - A törv-es öröklés rendje az Árpádok korában. Uo., 1904. - A M. Jogászegylet 25 é. működése. Uo., 1904. - Bev. a magyar jog tört-ébe. Uo., 1910. - A koronázási hitlevelet szerk. biz. jelentése. Uo., 1916. - A m. címer és a kir. cím tört-éhez. Uo., 1916. - A m. társad. és állam szervezete a honfoglaláskor. Uo., 1916. - Mo. helyiségeinek(!) 1773-ban készült hiv. összeírása. Uo., 1920. - Hajnik Imre és a m. jogtört. Uo., 1928. - Kolosváry Sándor l. tag emlékezete. Uo., 1929. - A Quadripartitum közjogi interpolációi. Uo., 1931. - Pol. jegyzetek. Egy. előadásai nyomán összeáll. Sch(irilla) L(ászló) A(risztid). Uo., 1932. - Bev. az eu. jogtört-be. Előadásainak jegyzete. Összeáll. Ginyovszky József. Uo., 1933. - A ruszinszkói kérdés. Uo., 1939. - Jogtört. Előadásai nyomán összeáll. Vargha. Uo., 1942. - Werbőczy és a Hármaskv. Uo., 1942. - M. jog a Balkánon. Uo., 1943. - Munk. volt a Pallas lex. 1-6. köt-ének és a Révai nagy lex. 1-13. köt-ének, többekkel szerk. a Kritikai tanulmányok a pol. törv-kv. tervezetéről (Bp., 1901-12) 6 füzetét. 88

MTA tagajánl. 1915, 32, 33, 35, 36. - Parlamenti alm. 1922:284. - Nemzgyűl. alm. 1922. - Ifj. Gévay-Wolff Nándor-Schirilla László Arisztid: Emléklapok viski ~ egy. tanárságának 25 é. jubileuma alkalmából. Bp., 1927. Arck. - Pol. évkv. 1927:85. - M. ogy. alm. 1927:150. Arck; 1931:140. Arck; 1935:392. - Ogy. alm. 1927:126; 1931:171. Arck; 1935:288. Arck. - M. társad. lex. 1930:247. - Gellért-Madarász 1932:239. - Karczag 1932:587. Arck. - Strazimir 1933:634. - Ki kicsoda? 1936:360. - Keleti Egyh. 1937:151. - Ker. m. közél. alm. I:424. - Emlékkv. dr. viski ~ tanári működésének 40. évford-jára. Szerk. Eckhart Ferenc és Degré Alajos. Bp., 1942. Arck.; bibliogr. - Újs. 1942. V. 8. - G.k. Szle 1943:25. sz. - Esti Kurír 1944. I. 20. - Századok 1944. 1/3. sz. (Degré Alajos: ~) - MÉL I:771. - MTA tagjai 1975:121. - Gulyás XV:88.

Illés Katalin Angelica, ZND (Szászfenes, Kolozs vm., 1883. febr. 17.-Hejce, 1966. aug. 20.): apáca. - 1910. I. 7: Törökbálinton lépett az →ágostonos kanonisszák rendjébe. 1913. III. 25: uitt tette fogadalmát. Uitt, 1929-től Zalaegerszegen a háztartásban dolgozott. - A szétszóratás után a hejcei szoc. otthonban élt. r.k.

Illés Teréz, Keresztről nevezett Mária Andrea, OCD (Bridgeport, USA, 1910. jún. 8.-Jászberény, 1973. dec. 11.): apáca. - Pécsett 1949. III. 30: lépett a →Sarutlan Kármelita Nővérek rendjébe. Első fog-át 1958. IX. 14: tette. Külsős nővér, portás volt. - A szétszóratás után 1950: a győri Szövő- és Posztógyárban munkásnő. 1965. IX. 1: nyugdíjazták. 1973: a jászberényi szoc. otthonba költözött. r.k.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.