🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > I > Internet
következő 🡲

Internet (a lat. inter, 'között, köztes' és az ang. net, 'háló' szavakból): információk továbbítására szolgáló világhálózat, mely kábeles és műholdas telefonvonalakon sok millió számítógépet köt össze. Az összekapcsolt hálózatok hálózatának is nevezhetjük. - 1. Az ~ kialakulása. A 1960-as évektől kezdve történtek próbálkozások több számítógép összekötésére és együttes működtetésére. Mint kiterjedt hálózatnak az igazi története 1969: kezdődött, az USA védelmi minisztériumának ARPAnet hálózatával. Az ARPA (a minisztérium Advanced Research Project Agency nevű kutatási ügynöksége) kísérleti hálózata egymástól távoli kutatóhelyek néhány száz számítógépét kapcsolta össze. A kutatási programmal technikai megoldásokat kísérleteztek ki a különféle elveken működő helyi hálózatok és eltérő típusú számítógépek együttes működtetésére, valamint a gépek erőforrásainak (memória, lemeztárak, adatbázisok, szoftverek) közös használatára. Az ARPAnet keretében fejlesztették ki a számítógépek közötti, az adatcsomagok továbbításán és ún. együttműködési protokollokon (egységes együttműködési szabályokon) alapuló kommunikációs módszert, így az ún. '~ protokoll'-t (Transmission Control Protocol/~ Protocol, TCP/IP) is, amiről végül az egész rendszer a nevét kapta. Később az ARPAnet hálózatot műholdas kapcsolatokkal látták el, hozzáférést azonban sokáig csak a kifejezetten katonai szolgálatok, ill. katonai kutatásokon dolgozó egyetemi munkahelyek számára biztosítottak. Az 1970-es évek végétől kezdve fokozatosan egyes civil intézmények, elsősorban egyetemek, majd keresk. szervezetek is kiépítettek saját, belső, önállóan működő számítógépes hálózatokat, s egyre inkább igyekeztek azok révén egymással is kapcsolatba lépni. 1986: az egyes hálózatok összekötését az USA Nemzeti Kutatási Alapítványának a hálózata (National Science Foundation Network, NSFNET) kezdeményezte, szuperszámítógépes csomópontok és az első jeltovábbító gerinchálózatok létrehozásával; a gerinchálózat számítógépei (routerek) az adattovábbítást a helyi hálózatoktól függetlenül oldják meg. Mindennek eredményeként az ARPAnet és a többi nagyobb gyűjtőhálózat pár év alatt beolvadt az egységes NSFNET hálózatba. 1980-90: hasonlóan kialakultak az európai, ázsiai és dél-amerikai számítógépes hálózatok, s egybekapcsolódtak az amerikaival, létrehozva az ~-világhálót, melynek már az 1990-es évek elején mintegy 5 ezer alhálózata működött, közel 50 országban. 1994: az ~ már 50 ezer alhálózatból állt 80 országban, 3 millió csatlakozott számítógéppel. Az 1990-es évek folyamán a hálózatra kapcsolódó számítógépek száma évenként két-háromszorosára növekszik. - Az első felhasználók a tud. kutatóintézetek és egy-ek voltak. A fejlődésnek lendületet adott a számítástechnika fejlődése (működési sebességben, árakban, egyre jobb hardverekben és szoftverekben, a kép- és hangátviteli lehetőségek megjelenésében), a nagyközönség felé pedig figyelemfelkeltőnek bizonyult a hálózat gyors hírtovábbító szerepe egyes jelentős világeseményekben (moszkvai puccs, Öböl-háború, Tien An Men-téri tüntetések). A decentralizált levelezési és adatátviteli szolgáltatás jelentősége kitűnt például a Gorbacsov ellen Oroszo-ban végrehajtott 1991. VIII-i puccs idején, amikor az ~nek a telefonvonalakon működő helyi hálózata (Rel Com) maradt az egyetlen betilthatatlan hírforrás a külvilág és a belső közvélemény számára. - Sok újfajta alkalmazás vált megvalósíthatóvá az egyre gyorsuló szöveg-, kép-, hangátvitel révén, és mindennek kihasználására számos kereskedelmi szolgáltató cég alakult. Természetesen léteznek a világhálótól máig elkülönülten működő hálózatok is (intranet), pl. katonai hálózatok v. akár nagyvállalatoknak a különböző városokban, esetleg különböző országokban lévő telephelyei között kiépített saját, közvetlen hálózatai. A világhálóval egybekapcsolt alhálózatok némelyike csak ellenőrzötten engedi az adatokat áramlani, a belépést letilthatják. - 2. Az ~ működése. A kapcsolat hálószerűen alakult ki, azaz a csomópontok több ágon csatlakoznak a világ minden részére kiterjedő rendszerhez, nagyjából az úthálózat mintájára. A rendszernek nincs irányító „világközpontja”, az egyes részek együttműködését a protokoll-szabályok biztosítják. A csomópontokat, leágazásokat az ún. szerver gépek alkotják. Szerepük hasonlít a telefonközpontokéra, feladatuk az információ fogadása a hálózat felől és küldése a hálózat felé. A beérkező információt a címzettek számára mágneses adattárolóik kijelölt részein tárolni tudják (postafiókok). A hálózati műveletekhez szükséges programokat is többnyire a szervergépekre telepítik. Hasonlóan a postai telefonáláshoz vagy levél-továbbításhoz, szükség van címzési lehetőségre. Minden, a hálózathoz csatlakozó gép az adott körzet országos v. kontinentális címnyilvántartójától (hostname-szerver) a regisztrációkor IP-címet kap (~ Protocol address). Az IP-cím egy négytagú számsor, pontokkal elválasztva. Ennek elemei az ország, a körzet (domain), a szerver és az adott gép megjelölését tartalmazzák. A könnyebb használat kedvéért a szervergépek üzemeltetői az IP-címhez hozzárendelnek, regisztráltatnak egy betűkből álló nevet (hostname), amely a szerverek számára az IP-címhez hasonlóan tartalmazza - egymástól ponttal elválasztva - az ország kétbetűs jelét, előtte a hálózati tartomány megjelölését (domain name), azelőtt a szervergépnek valamilyen saját elnevezését. Helyenként - főleg Amerikában - használatos azon szervezet jellegének megjelölése, amihez a szerver tartozik (.edu: oktatási, .com: kereskedelmi, .gov: kormányzati, .mil: katonai, .org: intézmény, .net: hálózati szolgáltató). - A szerver gépekhez fürtszerűen alárendelve csatlakoznak az egyes, a hálózatba bekötött számítógépek, az ún. kliensek, amelyeknek egyedi címében a szerverük megjelölése még egy saját azonosítóval bővül. Az IP címeket, ill. a domain- és szerver-neveket hozzáférhetően számontartják a kontinentális központoknál, így lehetővé téve az információ célbajutását. -

Az adattovábbítás az ~en úgy történik, hogy a feladó szerver-gép a továbbítandó információt feldarabolja szabványos adatcsomagokká, mindegyiket megcímezi, megjelöli, és a pillanatnyilag legelőnyösebbnek tűnő irányba külön-külön elindítja. A hálózat csomópontjai kézről kézre adják a csomagokat, majd a címzett helyen a szerver gép ismét összerakja azokat egységes információvá. Ahol eltérő protokoll szerint működő övezeteken halad át az adatcsomag, ott megfelelő átalakító rendszer (gateway) áttranszformálja. - Az ~ többféle szolgáltatást nyújt, többféle felhasználást tesz lehetővé. Ezek közül a legismertebb az elektronikus posta, az e-mail. Ennek szükséges kellékei: kapcsolat az ~re (pl. jó minőségű telefonvonalon keresztül), saját e-mail postafiók valamelyik szerveren, a feladó gépen a hálózati kapcsolat létrehozásához megfelelő szoftver. A felhasználó személyek saját címében a gép elnevezéséhez még egy előtte álló személyi azonosító (username) járul, a @ jellel elválasztva: username@hostname, ahol a hostname az előbb mondottak szerint: egyedi-gépnév.szerver.domain.országnév alakú. A továbbított elektronikus levelek az üzenet szövegén kívül egy fejlécet tartalmaznak, amely a feladó és a címzett megjelölését, a levél tárgykörét, a továbbítás csomópontjainak útvonalát, időpontjait foglalja magába. A beérkező levelek a saját szerveren lévő és jelszóval védett postafiókban tárolódnak, és később tetszés szerinti időben elolvashatók, megválaszolhatók (reply) v. másoknak továbbíthatók (forward). Lehetséges a hálózat révén e-mail címek után érdeklődni, előre kijelölt csoportoknak egyidőben körlevelet küldeni, sokrésztvevős vitaköröket, hírláncokat létrehozni és a meglevőkbe beiratkozni. Lehetséges egyidejű, kétoldalú beszélgető (talk) kapcsolat létrehozása, sőt előtte mód van egy program segítségével (finger) annak megállapítására is, hogy a beszélgetésre meghívandó személy feltételezhetően a gépe mellett tartózkodik-e, pontosabban a gépe bekapcsolva, működésben van-e. -

Egyik gépről a másikra (így a saját gépről a szerverre v. akár egy távoli gépre) a TCP/IP protokol telnet parancsával (telnet hostname), majd a megfelelő saját azonosítónak és a gép jelszavának a megadásával lehet belépni. Ilyenkor a másik gépen levő programot v. adatbázist olyanformán lehet használni, mint a saját gépünkön levőket: akár a másik gépen írhatjuk meg és adhatjuk fel a levelünket, v. lehet böngészni távoli számítógépekre telepített adatbázisokban. - Nemcsak átléphetünk más gépekbe, használva az ott rendelkezésre álló lehetőségeket, hanem onnan fájlokat a saját gépünkre áthozhatunk v. akár odaküldhetünk a File Transfer Protocol (ftp) révén. - Akár telnet, akár ftp paranccsal akarunk hozzáférni egy idegen gép forrásaihoz, nyilvánvalóan feltétel a másik gép belépési jelszavának az ismerete; azonban létezik sok olyan, szerverekre telepített archívum, adatbázis is, mely a világ számítógépes közössége számára nyitott, szabadon használható, különleges jelszó nélkül igénybevehető (anonymous szerverek). A világ egyes nagy számítógépein számontartják ezeket a hozzáférhető, nyilvános szerverekre telepített és mindenki számára elérhető archivált fájlokat, programokat: az Archie program révén lehet megtudni, hol található egy adott nevű fájl. Egy másik hasonló szolgáltatás neve WAIS (Wide Area Information Servers), amely keres és számontart megadott tárgyköröket vagy címszavakat a világ sok nyilvános adatbázisában. A Gopher program révén a mindenki számára nyitott számítógépeken lévő anyagba beletekinthetünk, és átvételük is lehetséges. - Az információ-keresési, -terjesztési, -átvételi lehetőségek létrejötte sok intézményt indított arra, hogy saját magát bemutató adatbázisokat hozzon létre és nyisson meg a hálózat felé. Az ismertetések eleinte csak szöveges formában készültek. Mindezek egységes alakú elérését mára már a WWW (World Wide Web) segíti, ún. hypertext alakú megoldásaival. A WWW rendszer alapját képező Hypertext Transfer Protocol-t (HTTP) 1989-92: kísérletezték ki az Európai Részecskefizikai Kutató Laboratóriumban (CERN, Svájc), eleinte csak belső használatra. Ehhez az amerikai National Center for Supercomputer Applications (NCSA) intézet 1993: hozzáillesztette az általa kifejlesztett ún. Mosaic böngésző rendszert, amelyik különböző számítógéptípusokra biztosítja a hálózathoz való csatlakozást és a világszerte szétszórt adatbázisokban való keresést, adatátvitelt (szövegesen, képként v. akár hang formájában, multimédia jelleggel). A hypertext azt jelenti, hogy a szövegben különlegesen (színnel, aláhúzással) megjelölt szavak, mondatok v. akár képek, sőt térképen kijelölt helyek révén további rész-információk hozhatók a képernyőre, amelyek maguk is lehetnek hypertext jellegűek. Az így bekérhető adatok származhatnak más forrásból is, mint az éppen olvasott, mivel a HTTP böngésző-módszer alkalmas az egyik dokumentumról másikra való átlépésre és a dokumentumokban a megjelölt helyek számontartására, a szerverektől adatok bekérésére és feldolgozására. A WWW lehetőségeinek megnyílása után világszerte intézmények, cégek, sőt egyének tömegesen hozzák létre önmagukat ismertető honlapjaikat (homepage). Az ~en belül az 1990-es években a Web rendszer terjedése és technikai fejlődése a legrohamosabb. - 3. Magyarországi hálózatok. A hazai hálózat kialakítása 1988 k. kezdődött egyetemi és akadémiai intézetek bevonásával, a nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Program (IIF) támogatásával. A nemzetk. hálózatba való bekapcsolódást ill. az ~-technikák meghonosítását egy ideig embargó korlátozta. Csak a nemzetközi levelezés vált lehetővé 1989-ben, majd a European Academic Research Network-höz (EARN) való 1990. évi csatlakozásunk után nyílt meg bizonyos fokú átviteli lehetőség. Mo. végül 1992-től kapcsolódott teljes jogúan az ~hez. A magyar hálózat kezdeti csíráját az IIF Program keretében az akadémiai és egyetemi intézetek számára létrehozott HUNGARNET képezte. A 1990-es évek második felére már számos kereskedelmi szolgáltató hálózat is megjelent. - Az információ bősége, széleskörű hozzáférhetősége, ami az ~ révén bekövetkezik, várhatóan alapvető változásokat hoz az emberiség életében, elsősorban az oktatás, a világ megismerése terén. Az emberek számára saját otthonukból válnak hozzáférhetővé sokoldalú oktatóprogramok v. akár a műholdak pillanatnyi meteorológiai felvételei, a nagy kvtárak katalógusai, a távoli földrészeken lévő múzeumok gyűjteményei. A vitakörök, a hírláncok révén a sajtótól függetlenül bárki számára lehetővé válik saját véleményének közreadása, terjesztése, saját újság készítése. Mintegy személyes kapcsolatba lehet lépni sok millió távol lakó emberrel. Kezdenek kiépülni annak feltételei, hogy pénzügyi műveletek v. bevásárlási megrendelések legyenek eszközölhetőek a hálózaton keresztül (bár itt a biztonság és a titkosítás igénye fokozottan felmerül). - 4. A katolikus egyház az ~en. A katolikus egyházi szervezet is bekapcsolódott a Hálózatba. A mo-i ppségek mindegyike rendelkezik ~-kapcsolattal. Ezenkívül más egyh. intézmények, rendházak, iskolák, sajtóközpontok is használják az ~ adta kommunikációs és oktatási lehetőségeket, saját ismertető honlapjaik elérhetők a hálózatról. N.D.

Quey, Tracy La-Ryer, Jeanne C.: The ~. New York, 1992. - Lengyel Veronika: Az ~ világa. Bp., 1996.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.