Irán: 1) fennsík Ázsiában a Tigris folyó, a Kaszpi-tenger, az Indus folyó és a Perzsa-öböl által határolva. Az ókorban Aryanam, 'az árják földje'. E ter-en Kr. e. 3000: az →elamiták éltek. Kr. e. 2000-től kezdődően több hullámban foglalták el ter-ét az →indoeurópaiak különféle népcsoportjai: mitannik, baktriaiak, szokdok, →médek és →perzsák. A 8-7. sz: a médek alkottak államot. Kr. e. 630-tól ismert az uralkodók névsora, az 1. dinasztia az achmenida volt. Kr. e. 331: a szeleukidák, Kr. e. 226: a szasszanidák követték őket. - Az achmenidák közül II. Kürosz vette föl a kir. c-et. Kr. e. 550 k. Médiát, 547: Lüdiát, 539: a →babiloni birodalmat hódította meg, és megalapította a →perzsa birodalmat. 538: elbocsátotta a →babiloni fogságban lévő zsidók első csoportját. Az achmenidák fénykora I. →Dáriushoz (ur. 522-486) fűződik. Kr. e. 323: ~ a szeleukida birod. része lett. Második virágkorát a szasszanidák alatt, Kr. e. 226-Kr. u. 642: élte, amikor az arabok hódították meg, 1221-1499: a mongolok uralkodtak. 1499: újra perzsa dinasztiák sora kezdődött. 1750: Afganisztán levált Perzsiáról, 1813, 1828: az or. háborúkban újabb ter-eket vesztett. 1907: NBr. és Oro. fölosztotta egymás között. 1921: Reza kán államcsínnyel megszerezte a hatalmat, 1926: megalapította a Pahlavi-dinasztiát, s hozzálátott a Ny-i mintájú modernizáláshoz. 1935: Perzsia fölvette az ~ nevet. 1941: a sah lemondott fia, Mohammed Reza Pahlavi javára, közben 1946-ig ~ újra ang. és szovjet megszállás alatt volt. 1979: az iszlám forr. megdöntötte a sahot, s kikiáltották a közt-ot. - 2) iszlám köztársaság DNy-Ázsiában, 1999: perzsa nyelven: Jomhuri-ye Eslami-ye Iran. Határai: Irak, Töröko., Örményo., Azerbajdzsán, Kaszpi-tenger, Afganisztán, Pakisztán, Arab-tenger, Perzsa-öböl. Ter-e 1.648.000 km², főv-a Teherán. Hiv. nyelve a perzsa. 1980: ~ határkonfliktusba keveredett →Irakkal, ami 1988-ig tartó háborúba torkollott (története: l. Irak, 2.). -

3) A kereszténység vsz. már Kr. u. 100 k. eljutott ~ba, mégpedig a babiloni fogság idején alakult zsidó diaszpóra révén. Szír források szerint az első misszion-ok →Addai és Mari voltak. A kerség a szírek között terjedt, kik saját rítust alakítottak ki (→szír-keleti szertartás). A 6. sz. krónika szerint Arbela 1. pp-e Addai tanítványa, Pekidha volt, kinek utóda, Simon 123: vt. lett. 224-ig 20 pp. követte. 252: I. Shapur sok ker. foglyot telepített Szíriából papokkal és pp-ökkel együtt. - ~ és a róm. birod. közti ellentétek miatt ~ egyh-a mindvégig független volt Rómától. A 4. sz: miután a róm. birod. ker. lett, a Rómával való barátság gyanúja miatt heves üldözés érte ~ban a ker-eket. 410: a szeleukia-kteszifoni zsin. elfogadta a →niceai hitvallást és a Ny-i egyházfegyelmet. Az újabb üldözési hullám után 424: a markabtai zsin. eltörölte a „nyugati atyák”, azaz a róm. birod. pp-eihez való föllebbezés jogát. Azzal indokolták ezt, hogy Kelet katolikosza fölött senki sem ítélkezhet, még a Ny-i pátr-k sem. 486: tiltakozásul a róm. birod. K-i felének monofizita volta ellen, ~ nesztoriánus lett. A szír monofizitákat v. →jakobitákat a →nesztorianizmus fölvételére kényszerítették, de a 7. sz. elején, amikor ~ átmenetileg egész Szíriát uralta, a jakobiták mégis teret nyertek. Így 629: a tagriti pp. lett fő metrop-juk. 640: az arab hódítás megszüntette az ~-Róma ellentéteket. Az arabok kedveztek a →nesztoriánusoknak, a ker-ek mégis egyre inkább kisebbségbe kerültek. 1381: Timur kán szinte teljesen megsemmisítette a kerséget. 1370-1780: az →unitorok Nahicsevánban domonkos missz. ppséget tartottak fönn. Nagy Abbas sah (ur. 1588-1628) szövetségeseket keresett Ny-on a törökök ellen, ezért 1602: 2 ágostonost, 1605: 3 kárm-t fogadott be, s ez utóbbiaknak Ispahánban ktort is adott. 1628: kapuc-ok, 1653: jezsuiták, 1839: lazaristák, 1936: szaléziek kapcsolódtak a térítésbe. - Káld érsségei és ppségei: 1847: Salmas, 1891: Urmiya, 1966: Ahwaz, 1971: Teherán. Ispahánban a lat. szert-nak 1629: ppséget, 1910: érsséget, az örm-eknek 1850: ppséget alapítottak. 1963: 20.678.000 lakos, 28.000 lat., 100.000 örm., 25.000 egyéb ker. 1993: 55.840.000 lakos, 99% muszlim. S.B.

Vámbéry Ármin: Vándorlásaim és élményeim Perzsiában. Pest, 1867. - Régi m. utazók Eu-ban (1532-1570). Nagybecskerek, 1892. (Kakas István: Perzsiai utazás. Ford. Süvegh Mihály) - Pallas XIII:956. (s.v. Persia) - Mihalovits Béla: Egy év Perzsiában. Székelyudvarhely, 1903. - Hedin, Sven: A rejtelmes India felé. Utazásai Perzsia sivatagjain keresztül. 1-2. köt. Ford. és bev. Zigány Árpád. Uo., 1914. - Uő: Első utam Ázsiában. Ford. Halász Gyula. Uo., 1929. - Wilber, D. N.: Iran: Past and Present. Princeton, New Jersey, USA, 1955. - Bunya, A. A.: A Political and Diplomatic History of Persia. Teheran, 1955. - Schearman, J.: Land and People of Iran. London, 1962. - Avery, P.: Modern Iran. Uo., 1967. - LThK VIII:283. - Fejlődő orsz. lex. 1973:598. - Földünk 1978:130. - Kiss 1978:292. - NCE VII:680. - EWY 1994:1491, 1499.