🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > I > igény
következő 🡲

igény, szükséglet: 1. a köznyelvben föltételezett jog, melynél fogva valamire megalapozottan számítunk, s jogosan vagy legalább méltányosan követelhetjük (Czuczor szerint nyelvújítási szó, a ném. Anspruch megfelelője). Az alapvető ~ek kielégítése (szellemi és anyagi téren egyaránt) személyi méltóságából következően megilleti az embert. Az →igénytelenség ugyanakkor a →lelki szegénység alaperénye. - 2. a →közgazdaságtanban tudatosított hiányérzet. Mivel az embernek nincs meg mindene, ami létéhez, testi-lelki kiteljesedéséhez szükséges, legalapvetőbb ~e a létfenntartás. A többi ~ alapja lehet fizikai (fáradtság, éhség, szomjúság, hideg stb.), szellemi (tudásvágy, művészetszeretet, szórakozás stb.) v. társadalmi jellegű (tudás-, tekintély- és hatalomvágy stb.). Az ~ tudatosulása a személyi megfontolás, tapasztalat, a környezet hatása, divat és reklám eredménye. A közgtan legtöbbször szükségletekről szól. A szükséglet is ~, a legsürgősebb, de nem minden ~ szükséglet. A társad. és gazd. fejlődés maga is állandóan ~eket támaszt és új javakat állít elő azok kielégítésére. Az ~ek megkülönböztetése fontos a →közgazdaság számára: egyéni és közösségi ~ek, jelenlegi és jövőbeni ~ek, rugalmas és rugalmatlan ~ek, kulturális ~ek, fényűzési ~ek. - Az ~ek kielégítettsége (telítettsége) különböző. A létfenntartási ~ek (szükségletek) telítettsége a legnagyobb: lakás, ruházat, élelem stb. Ezek után következnek a szellemi és társad. helyzetből folyó kulturális és fényűzési ~ek, amelyek között a határt nem lehet világosan megvonni. Az ember képtelen arra, hogy minden ~ét egyszerre kielégítse. Pillanatnyilag előállhat ugyan a teljes kielégültség érzete, de előbb-utóbb újra fellép a hiányérzet. Az ~ek és kielégítési lehetőségük között állandó a feszültség. A jólét mindig viszonylagos. A javak előállításához szükséges nyersanyagok és termelési tényezők, az emberek lehetősége a javak megszerzésére mennyiségileg korlátozottak. A viszonylagos hiányosság a gazd. alapvető adottsága. - Az ~ek alapja nem a közgtan, hanem más tud-ok tárgya. H. H. →Gossen (1810-58) ~kielégítési törv-szerűségei a gazd. életben nagy szerepet játszó biológiai és lélektani jelenségek mat. megfogalmazásai. Amikor a közgtan ~ekről szól, azok létét mint adottságot fogadja el az ~ek alapján álló tényezők minden külön vizsgálata nélkül. Pa.P.

Muzslay 1993:11.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.