iratcsere: államok közötti egyezmények következménye, melyben a szerződő felek vállalják, hogy az állampolgáraik személyi/családi állapotára vonatkozó anyakönyvi vagy egyéb iratokat egymásnak kölcsönösen és folyamatosan megküldik. - Megállapodás alapján született az 1876:17. tc. Svájccal, a 63.611/1883. BM sz. és a 3820/1923. ME sz. rendelet Olaszo-gal, a 26.740/1896. BM sz. rendelet Au-val, az 1930:39. tc. Jug-val. Az ~ az 1947. II. 10-i →párizsi béke következményeként az elcsatolt ter-ek igazságügyi, közig., pénzügyi, stb. iratainak átadására kényszerítette Mo-ot. Az anyakönyvi kivonatok cseréjét Romániával a 10.340/1948. kormányrendelet, CS-val az 1950:16. tc. és az 1951:29. tc., Bulgáriával az 1954:2. tc., a NDK-gal az 1958:20. tc., a SZU-val az 1958:38. tc. írta elő. 88

Diplomáciai és nemzetk. jogi lex. 1967:377.

iratkezelés: az iratképző szervek és személyek tevékenysége során keletkezett vagy rendeltetésszerűen hozzájuk tartozó és náluk maradó iratok tárolása, a visszakereshetőség céljából való rendszerezése, kezelése és őrzése, mely rendszerint →irattárban történik. →periratok 88

Ember 1982:55.

irattár, archivum: elintézett ügyiratok megőrzésére és rendbentartására szolgáló helyiség. - A közhivatalok szak v. terület szerinti csoportosításban osztályozva, szám szerinti sorrendben, ún. irományjegyzékben őrzik az ügyiratokat, hogy szükség esetén megtalálhatók legyenek. A régi, jelentőségét vesztett iratokat időnként selejtezik. 1949-től a népi demokráciában, különösen annak első éveiben, a papírgyűjtő mozgalmakban módszeresen pusztították el a tört. múlt forrásait tartalmazó egyh., hivatali és vállalati ~akat, v. 1989-90: a pol. törvénytelenségeket tartalmazó belügyi és párt~akat. →levéltár 88