Írország: köztársaság Európában. - Ter-e 70.283 km². Lakossága 1986: 3.550.000 fő, 94% ír, 6% egyéb; 95% r.k., 3% anglikán, 2% prot. és zsidó. - Betelepülése Kr. e. 10.000 táján kezdődhetett, lakói kb. a 3. évezredben állattenyésztő földművesek, a 2. évezred elejétől megjelent a bronz-, majd aranyművesség. A →kelták kb. Kr. e. 500 k. vándoroltak a szg-re, Krisztus születése idejére kialakult a törzsi arisztokrácia. A „zöld szigetet” (Erin, Hibernia) a rómaiak sohasem hódították meg, de Ny-i részén korán letelepültek a skótok, akikről ~ot Scotiának is nevezték. -

1. A kerséget a D-i részeken a bennszülöttekkel kereskedő britek kezdték terjeszteni. 429: jött Britanniába Szt Germanus, akinek kérésére I. Celesztin p. (ur. 422-432) Szt Palladiust küldte 4 pappal ~ba téríteni, de kevés eredményt értek el. ~ igazi apostola a 430: visszatért Szt Patrik lett, aki megnyerte a törzsfőnököket, s ők alattvalóikat is magukkal hozták az Egyh-ba. Először Tara lett ker., majd sorra épültek másutt is a tp-ok és ktorok, s 445: Patrik megalapította Armaghban az első ppséget. Szerz-házak keletkeztek, melyeknek apátjai egyúttal pp-ök is voltak. Az angolszászok elől sok brit és skót menekült ~ba. - A „szentek szigetének” nevezték ~ot e kor számos sztjéről. Ír hithirdetők Eu-szerte terjesztették a kerséget (Kolumbán, Gál, Deicola stb.), s a ker. kultúrának (így az egyh. zenének és költészetnek is) érdemes művelői lettek. Szt Kolumbán (†597), a →piktek ap-a és a szigorúságáról híres Durrow ktor alapítója megakadályozta a bárdok kipusztítását; kibékítette az íreket és skótokat. Szt Brigit és Ita apácazárdákat alapítottak. Az ír kerség első hőskorának 665: pestis vetett véget. A pp-ök és papok száma is megfogyatkozott, inkább remeték éltek különféle regulák szerint, s a népet is szinte szerz. szellemben nevelték. Szt Aidan ekkoriban alapította a lismore-i egyetemet. Egyes történészeknek azon állítása, hogy az ír kerség kezdetben nem tartott kapcsolatot Rómával, teljesen alaptalan; fegyelmi és szertartási kérdésekben az írek ragaszkodtak azokhoz a régi szokásaikhoz, melyeket Szt Patrik a róm. szokások alapján honosított meg. 795-től a normannok betörései az egységes vezetést nélkülöző írek között nagy pusztításokat okoztak. A normannok később megtértek, de nem keveredtek az írekkel, egyházilag is Angliához tartoztak, mely 1066: szintén uralmuk alá került. A 10. sz: az egyh. vezetők viszálykodásai bénították a hitéletet (→sötét század), a ppségek gyakran világiak kezébe kerültek, s a szerz-ek maradtak az életsztség, tud. és műv. ápolói. A 12. sz. 1. felében lépett föl Malachiás (Maolmodogh) érs. reformterveivel, melyeket az 1142: betelepített ciszt-ek segítségével végre is hajtott. Az 1152. évi kellsi zsinaton Paparo bíb. legátus elnöklete alatt újjászervezték a hierarchiát Armagh, Cashel, Dublin és Tuam érs. közp-okkal; törv-eket hoztak a simónia, ágyasság s uzsora ellen, s meghonosították a tizedeket. IV. Adorján p. (ur. 1154-59) beleegyezésével csakhamar az ang-ok vetették meg lábukat ~ban. Az elűzött Dermod McMurrough leinsteri kir. II. Henrik (ur. 1154-89) ang. kir-hoz fordult segítségért. Az ír főpapság kezdetben támogatta az ang-okat, de kegyetlenségüket tapasztalva ellenük fordultak. Henrik szétosztotta alattvalói között ~ot, ezért lázadások törtek ki, s 1174: O'Connor Roderik a DK-i partokra szorította vissza a hódítókat. Az ír főurak egymás közti ellenségeskedése folytán az ang. uralom újból megerősödött. I. Edvárdnak (ur. 1272-1307) az írek nagy összeget ajánlottak, hogy egyenjogúsításukat visszanyerjék, de ez a törekvés megtört a nagyok ellenállásán. - Az ír-ang. ellentét ettől kezdve sok zavar és szerencsétlenség forrása lett az egyh., sőt a szerz. életben is. Az ír nép igazi kálváriája 1536-37: az ang. hitújítással kezdődött. VIII. Henrik ang. kir. (ur. 1509-47) Cromwell egyik hívét tette meg dublini érs-nek, s mikor ezt az ír egyházfők nem fogadták el, elvette törv-ellenőrzési jogukat, s a jórészt ang-okból álló ír parlamenttel kimondatta a Rómától való elszakadást. A felsőbbségi esküt letett új pp-ök a szerz-ektől elrabolt javakból hűbérbirtokot kaptak, de a régi pp-ök, a papság és a nép ellenállt az újításoknak. A ciszt-ek, trinitáriusok közül többen lettek vt-k. Grey helytartót a kir. visszahívatta s kivégeztette. Mária ang. kirnő (ur. 1553-58) alatt a vallási üldözés szünetelt ugyan, de ang-okat telepített az írektől elvett birtokokra. 1579: a sp. segítséggel megindult Fitzmaurice-féle fölkelés kudarcot vallott, s az ang-ok kegyetlen bosszút álltak (embervadászat, termés elpusztítása stb.). 1594-1603: O'Neill és O'Donnell lázadásának leverése után egész ~ gyarmat lett, s 600 ezer hektárt elvettek az írektől. I. Jakab ang. kir. (ur. 1603-25) idején az elnyomás még fokozódott, főleg Ulsterben. Aki nem tudta írásokkal igazolni birtokjogát, attól elvették javait; ha tanúkra hivatkozott, kipellengérezték v. megcsonkították. Helyüket ang. és skót kalandorok foglalták el. Pénzbüntetéssel sújtották a kat. istentiszt-en résztvevőket, a hívektől is követelték az egyh. felsőbbségi esküt, protestantizálták a dublini egy-et, melyet a kat-oknak kellett eltartaniok. I. Károly ang. kir. (ur. 1625-49) alatt, bár folytatódtak a birtokfoglalások, a polgárháborúban az írek Károly mellé állottak, amiért Cromwell bosszút állt; a levert íreket 1652-től megfosztották birtokaiktól, majd Connaughtba telepítették őket. Több százezer ír halt meg e harcokban, özv-eiket és árváikat Barbados szg-ére deportálták. A hazájukból megszökött ír ifjak sp., lengy., fr. zsoldba szegődtek, másokat, fiúkat s leányokat az ang-ok fogdostak össze s szállítottak a gyarmatokra. Az elárvult földeket az ang. katonák között osztották ki zsold gyanánt. - 1691: a limericki egyezség szabad vallásgyakorlatot biztosított az íreknek; e szerződést az ang-ok nem tartották meg. Az ír kat-ok, akik az apáiktól elvett földeken mint cselédek és bérlők nyomorogtak, tovább is kötelesek voltak a prot. lelkészeket eltartani. Az 1695. és 1697. évi ogy-ek száműzték a papokat, a szülőktől elvették gyermekeik nevelésének jogát, a kat-okat és azokat, akik kat. nőt vettek feleségül, minden hiv-ból kizárták. 1703: Anna ang. kirnő (ur. 1702-14) vérdíjat tűzött ki a kat. papok fejére, akik tilalma ellenére ~ földjére léptek; jutalmazta a hitehagyókat, a kat-okat kizárta az ügyvédi működésből, s még a magánúton való tanítástól is eltiltotta. A barlangokba, viskókba rejtőzködő papokra valósággal vadásztak (priesthunters). 1757: az elnyomott kat-ok ellenállásra szövetkeztek a Catholic Association szervezetben, s főleg az amerikai szabharc nyomán a presbiteriánusokkal együtt léptek föl a zsarnokság ellen, melyet már az ang. prot-ok is megsokalltak. - A →francia forradalom hatására 1791: Dublinban létrejött a kat. és prot. írek szövetsége, a General Association of United Irishmen, melynek a fr. konvent is segítséget ígért. Követelésükre a parlament egymás után vonta vissza a sérelmes rendeleteket (keresk. korlátozások, ügyvédi, házassági és hivatali tilalmak, a prot. istentiszt. kötelező látogatása), s választójogot adott az íreknek. 1796: amikor Hoche tábornok 20 ezres fr. sereggel ~ba jött, kitört a forr. Az ang-ok győzelme 30 ezer ír életébe került. 1793: az Egyesült ~ Klubja ki akarta mondatni az ír kat-ok egyenjogúságát (III. György [ur. 1760-1820] nem egyezett bele). Az írek akarata ellenére ~ot 1801. I. 1: Nagy-Britannia és Írország Egyesült Királyság részévé nyilvánították, az ír parlamentet egyesítették az angollal. - 1795: az írek állami segítséggel fölállították a maynoothi papnev. int-et; Anglia segítséget nyújtott az Egyh. Állam helyreállítására, 1809: a plnosoknak fizetést ajánlott föl; de ezt nem fogadták el, mert az állam a pp-választásoknál vétójogot kívánt volna. - 1829: ~ kivívta a teljes egyenjogúságot. Ezután a kat. vallás nemcsak ~ban, hanem egész NBr-ban föllendült. 1845-49: a burgonyatermés pusztulása nemz. katasztrófát idézett elő. 1847. VIII: ingyenkonyhákról tápláltak 3 millió embert; kb. 1,1 millió ember halt éhen, az éhhalál elől legalább 1 millióan vándoroltak az USA-ba és Angliába. 1851: Dublinban a prot. áll. egyetem mellett az írek szabad kat. egy-et létesítettek, de az anglikán államegyh-nak a kat-ok által is fizetendő adót csak 1869: törölték el. 1870: a brit alsóházban I. Butt bejelentette ~ önkormányzati igényét, ez lett az 1872: alakított Önkormányzati Liga s az ebből 1877: szervezett Ír Nemzeti Párt programja. Az 1872: alakított Ír Föld Liga, a földbérlők szervezete az ang. földbirtokosok önkénye miatt - magyar mintára - a bojkott harci formáját választotta. A reformokra kényszerült kormány 1898: átengedte a helyi közig-t, megváltásért az uradalmak egy részét. 1905: megalakították a önállóságot követelő Sinn Fein pártot. 1912-13: az Asquith-kormány korlátozott önkormányzati ígéretét a felsőház késleltette; az önkormányzatot ellenző Ulster ang. lakói fegyveres akciókat kezdtek a Sinn Fein ellen. -

2. A 20. sz. angol-ír válság (1916-21), az ír polgárháború (1922-23) s a kat-prot. villongások következményei nem ítélhetők meg az ír nép angolok elleni 800 éves szabharcának figyelmen kívül hagyásával. Dublinban 1916. IV. 24: (húsvéthétfőn) felkelés tört ki, melyet V. 1: az angolok levertek. Sir Roger Casementet a felkelés más vezetőivel együtt bíróság elé állították és kivégezték. 1918. IV: megakadályozták az ált. hadkötelezettség kiterjesztését ~ra, 1919. I: Dublinban nemzetgyűlést hívtak össze, az illegális De Valera-kormány kihirdette ~ függetlenségét. A Sinn Fein önkénteseiből alakított Ír Közt. Hadsereg (IRA) harcolni kezdett az angolok és kiszolgálóik ellen; kegyetlenkedéseikre az odavezényelt brit különleges alakulat (Black and Tans) hasonlókkal válaszolt. 1920. XII. 23: É-~ leválasztása után ~ önkormányzatot kapott. Az 1921. XII. 8: aláírt szerződés, mely elismerte az Ír Szabad Államot, hivatalosan békét teremtett (a lakosság alig fele volt az 1840-es lélekszámnak). Az Eamon De Valera vezette közt. szárny megtagadta a szerződés elfogadását, és követelte, hogy Ulster is az ír állam része legyen. A szerződésellenes erők többször betörtek Ulsterbe, fegyveres rajtaütéseket hajtottak végre D-en. A dublini Four Courts épület elfoglalása után azonban megadásra kényszerítették őket a szabadállam csapatai, amelyek másutt is hajtóvadászatot indítottak ellenük. A közt. vezetők 1923: elfogadták a tűzszünetet. 1937. XII. 29: kikiáltották az Ír Közt-ot a Brit Nemzetközösség keretei között, mely a II. vh-ban semleges maradt. 1948. XII. 15: az ír szenátus kikiáltotta a független Ír Közt-ot, mely nem tagja a Brit Nemzetközösségnek, attól 1949. IV. 18: törv. szerint is elszakadt. A prot. többségű É-~ azonban továbbra is Anglia befolyása alatt maradt, s máig gyakorolja a hatalmat a kat-ok fölött. - Az észak-~i polg. fegyveres felkelés 1969-től. 1968: az É-~i kat. és prot. közösségek ~ évszázados önállósági harcaiban gyökerező ellentéte kívülről is szított, erőszakos válsággá fajult. Az É-ír kormány kérésére 1969. VIII. 14: Londonderrybe, VIII. 15: Belfastba vezényeltek brit csapatokat. Az első elesett brit katona az Ír Közt. Hadsereg (IRA) egyik orvlövészének áldozata volt Belfastban, 1971. II. 6, 1972. III. 30: az É-ír kormány tevékenységét fölfüggesztve bevezették a Londonból való közvetlen kormányzást. 1972. I. 30: a „véres vasárnap” a brit katonák tüzet nyitottak egy katolikus polgári jogi fölvonulásra: 13 ember halt meg. 1972. VIII: a válság csúcspontján 21.500 brit katona állomásozott É-~ban, de az 1980-as évek közepére a létszámot 10 ezer főre csökkentették. Az összetűzésekben 1990-ig 3 ezer ember vesztette életét. 1985: az angol-ír megállapodásban az ír kormány tanácskozási jogot kapott É-~ irányításában. 1993: ~ és NBr. közös nyilatkozatot adott ki É-~ról: a tárgyalásokba az IRA is bekapcsolódhat, ha lemond az erőszakról. XII: a Sinn Fein, az IRA és a szocdem. SDLP bejelentette: támogatja a népszavazást ~ és É-~ újraegyesítéséről. - Elnökei: 1938: D. Hyde, 1945: S. O'Kelly, 1959: E. De Valéra, 1973: E. Childers, 1974: C. Dalaigh, 1976: P. Hillery, 1990: M. Robinson asszony. - 1973. I. 1: ~ az Európai Közösség tagja.

- 3. ~ egyházi beosztása 1152 óta lényegesen nem változott sem az üldözés korszakában, sem ~ megosztása, 1921 után. Érsségei és ppségei 1995: Armagh (445, 1152: érsség); suffr-ai: Ardagh (5. sz.), Clogher (454), Derry (1158), Down és Connor (székhelye Belfast, 6. sz. és 5. sz.), Dromore (514), Kilmore (5. sz.), Meath (552), Raphoe (5. sz.); Cashel (10. sz., 1152: érsség); suffr-ai: Cloyne (580), Cork és Ross (600 és 570, egyesítve 1958), Kerry (1952, előtte a 6. sz-tól Kerry és Aghadoe), Killaloe (5. sz.), Limerick (7. sz.), Waterford és Lismore (1096 és 659, egyesítve 1363); Dublin (633, 1152: érsség); suffr-ai: Ferns (600), Kildare és Leighlin (519 és 1130, egyesítve 17. sz.), Ossory (549); Tuam (550, 1152: érsség); suffr-ai: Achonry (560), Clonfert (550), Elphin (450), Galway és Kilmacduagh (1831 és 7. sz., egyesítve és kibővítve Kilfenore adminisztratúrával 1883), Killala (6. sz.). - 1929: 1120 pléb., 3165 világi pap, 830 szerz-pap, 229 ffi ktor, 1200 laikus testvér, 510 női ktor, 7770 szerznő, 1995: 1358 pléb., 3559 világi pap, 1966 szerz-pap, 1381 laikus testvér, 9586 szerznő volt ~ban. - II. János Pál p. 3. apostoli útján 1979. IX. 29-X. 8: ~ot is meglátogatta. 88

Egan Lajos: ~ Tört. vázlatok. Bp., 1905. - Czeke Marianne: Ang. külpol. módszerek az unió előtti ír tört. tükrében. Pécs, 1927. - Schaffer, Werner: Anglia uralma ~ban. Bp., 1940. (Anglia álarc nélkül) - Keszthelyi Zoltán: ~. Uo., 1942. - Csorba András: A m-ír kapcsolatok 1867-ig. Debrecen, 1944. - LThK V:754. - Világtört. kézikv. 1914-1993. Bp., 1994:240. - EWY 1994:1526, 1533. - Puskely I:385. - AP 1996:1141. - Török 1999. I:132.