🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > J > Japán
következő 🡲

Japán, Nihon, Nippon: alkotmányos császárság. - Területét 4 nagy (Hokkaidó, Honsú, Sikoku, Kíúsú) és kb. 3000 kisebb sziget képezi. Határai: Ny-on a Japán-tenger, K-en a Csendes-óceán. Ter-e 377.484 km², főv-a Tokió. Hiv. nyelve a japán. - ~ első lakói a paleolit korszakban vándoroltak be K-Kínából és Koreából, mely akkor a jégkorszaki alacsonyabb tengerszint miatt összefüggött a japán szigetekkel. Később (egyes tudósok véleménye szerint) a Csendes-óceán szigeteiről is érkeztek bevándorlók. ~ lakosainak túlnyomó többsége mongoloid, azonban az őskori lakosok között voltak kaukázusi fajú ainuk is, akik a földr. nevek tanúsága szerint régen ~nak mind a 4 nagy szigetén laktak, de fokozatosan visszaszorították őket Hokkaidó szg-ére, ahol ma is saját nyelvüket, kultúrájukat és vallásukat megőrző kis csoportokban élnek. - ~ban a legrégibb emberi maradványok Kr. e. 30.000-ből számaznak. Ezek az emberek már használtak kőszerszámokat, de edényeket még nem készítettek. 13.000 k. egy új kultúra jelent meg, melyet díszes „kötél mintázatú” edényeiről Dzsómon('kötélminta')-kultúrának neveznek. E kultúrában 1000 k. már megkezdték a rizs termelését. 300 k. egy másik kultúra rakódott az előzőre, melyet egyszerűbb típusú agyagedények jellemeznek. E kultúrát az edények egyik lelőhelyéről Jajoi-kultúrának mondják. Ekkor már díszes vas és bronz fegyvereket és egyéb tárgyakat is készítettek. - ~ pol. szervezete Kr. u. a 6. sz: kezdett kialakulni: Aszukában (Honsú-szg. Jamato-vidéke) megalakult egy császári udvar. Az első csnő helytartója, Sótoku hg. (574-622) kidolgozta a kormányzat szabályait és fejlesztette a kultúrát. Különösen kedvezett a kb. 550 óta ~ban már ismert →buddhizmusnak. Ekkor vették át a kínai írásjeleket, építészeti, szobrászati és festészeti stílust. 710: Nara lett a császári székhely, ahol díszes paloták és szentélyek épültek. 754: Kiotóba helyezték át a cs. székhelyet, melyet szintén nagy épületek, művészi szobrok és képek ékesítettek. Terjedt a buddhizmus mellett cs. támogatással a →konfucianizmus is. - A cs. ház hatalma azonban fokozatosan gyengült, úgyhogy a 12. sz. közepén a Taira család harcosai ragadták kezükbe a tényleges hatalmat. Uralmukat megtörte a Kamakurában székelő Mínamoto család, melynek feje, Joritomo 1192: megkapta a császártól a sógun (főparancsnok) címet. Ettől kezdve 1868-ig a sógunok voltak Japán urai. A cs. udvar tovább létezett ugyan Kiotóban, de a cs. inkább csak főpapi szerepet töltött be. - A sógunok hatalmának gyengülése következtében 1467-1568: ~ egymással vetélkedő hűbérurak harcainak színtere lett. Végül egymást követő három kíváló hadvezér, Oda Nobunaga (1534-82), Tojotomi Hidejosi (1537-98) és Tokugava Iejaszu (1543-1616) fokozatosan az egész országot uralma alá hajtotta. Iejaszu leszármazottai kormányozták sógunként ~t 350 éven át. Székhelyük Edo (a mai Tokió) volt. - A kereszténység 1549. VIII. 15: jelent meg ~ban, amikor Xavéri (Szt) Ferenc 2 rtársával partra lépett Kagosima kikötőjében. Ferenc közel 2 éves eredményes hithirdetés után elhagyta ~t, hogy megkísérelje Kína misszionálását. ~ban munkáját jezsuiták folytatták, kikhez 1592-től domonkosok, ferencesek és ágostonosok is csatlakoztak. Sok volt a megtérő mind az előkelő hűbérurak, szamurájok és kereskedők, mind az egyszerű parasztnép között. A jezsuita missziók kíváló szervezője, Alessandro →Valignano (1539-1606) előírta a japán kultúrához való alkalmazkodást (→inkulturáció) és a japán rendtagok alapos kiképzését. Valignano szorgalmazására 4 fiatal japán ker. nemes 1582-90: Eu-ba látogatott, ahol mindenki, a pápa is a legnagyobb szeretettel és bámulattal fogadta őket. - A 17. sz. elején kb. 300 ezerre tehető a japán ker-ek száma. Oda sógun kedvezett a ker-eknek, s kezdetben Tojotomi is. 1587: azonban megtiltotta a hűbérurak ker. hitre térését, s a külf. hithirdetőket kiutasította ~ból. Többen mégis maradtak, s 1597: Nagaszakiban 26 keresztényt végeztek ki (→japán vértanúk). 1614: Iejaszu újra száműzte az összes hithirdetőt. Utódja, Iemicu alatt az üldözés egyre véresebb formákat öltött. Sok ezer pap, szerz. és hívő szenvedett kegyetlen kínzások között vértanúhalált. Halálbüntetés terhe alatt tilos volt ker-nek lenni, és az egész lakosságnak évenként meg kellett jelennie a hatóságok előtt, ahol nem-ker. voltuk bizonyítására meg kellett taposniuk a feszületet. 1639: beszüntettek minden keresk. kapcsolatot a sp-okkal és port-okkal, s teljesen lezárták ~ kikötőit. Külföldieknek halálbüntetés terhe alatt tilos volt ~ földjére lépniük, ill. japánoknak külf-re utazniuk. Csupán a prot. holl. hajósoknak engedték meg, hogy a Nagaszakiban levő Dedzsima-szg-en tartózkodhassanak keresk. ügyleteik bonyolítására. - ~ teljes elzárkózásának az amerikai Matthew Perry tengernagy vetett végett, aki 1853: megjelent hajóhadával ~ partjain, és a kikötők megnyitását követelte. A japánok kénytelenek voltak a Ny-i hatalmakkal baráti szerződéseket kötni, s néhány külföldinek megengedni, hogy ~ban tartózkodhasson. Ugyanakkor lázas sietséggel kezdtek hozzá évszázados elmaradottságuk behozásához a Ny-i tud., technika, jogrendszer, hadászat stb. átvételével. Közben fiatal szamurájok megdöntötték a Tokugava sógunok uralmát, és Mucuhito (Meidzsi) cs. átvette a tényleges hatalmat. Székhelyét áttette Kiotóból a Tokugavák volt székhelyére, Edóba, melynek nevét ekkor Tokióra, 'Keleti Főváros'-ra változtatták. -

A fent említett baráti szerződések értelmében néhány prot. lelkész és r.k. pap engedélyt kapott a ~ban tartózkodásra a külf-iek lelki gondozására. Japánoknak még mindig tilos volt ker-nyé lenni. A →Párizsi Külföldi Missziós Társasághoz tartozó papok egyike, Bernard Petitjean 1865. III. 17: Nagaszakiban rátalált a régi japán ker-ek leszármazottaira, akik 300 éven át pp., pap és szentmise nélkül, titokban megőrizték hitüket. Ezek a rejtőző ker-ek kb. 30 ezren voltak. Mikor ennek híre ment, a japán hatóságok újra elkezdték üldözni őket, és sokan meghaltak hitükért. 1873: a Ny-i ker-ek tiltakozására a japán kormány visszavonta a kerséget tiltó rendeletét, és véget ért a →keresztényüldözés. - A modern japán áll. porosz mintára készült alkotmányával és fr. mintára szervezett hadseregével, főképpen a cs-t istenítő sintó-vallás erőltetésével nemsokára agresszív pol-ba kezdett: 1895: legyőzte Kínát, 1905: Oroszo-ot, 1910: bekebelezte Koreát. Az I. vh-ban a közp. hatalmak ellen harcolt, és a háború után megszerezte a távol-keleti ném. érdekeltségek nagy részét. 1931: lerohanta ÉK-Kínát és vazallus államként létrehozta a Mandzsukuo császárságot, 1937: újra megtámadta Kínát. A II. vh. alatt hadat üzent az USA-nak, és a hadüzenet átadása előtt 1941. XII. 7: repülőgépeivel elpusztította a hawaii Pearl Harbour kikötőben veszteglő amerikai hadiflottát. - Kezdeti hatalmas katonai sikerek után, melyekkel a japán hadsereg meghódította a Fülöp-szk-et, Indonéziát, a Csendes-óceán egyéb szg-eit, Vietnamot, a Maláj-fszg-et, Burmát és eljutott India határáig, 1944: az USA légiereje, hadiflottája és katonasága egyik csapást a másik után mérte a japánokra, miután pedig 1945. VIII. 6: Hirosimára, 9: Nagaszakira ledobták az első atombombákat, és a SZU VIII. 8: hadat üzent ~nak, VIII. 15: Hirohito (Sóva) cs. nyilatkozatával ~ feltétel nélkül megadta magát. - Az amerikai hadsereg Douglas Mac Arthur főparancsnok vezetésével, megszállta ~t, és amerikai irányítással, valamint a japán demokratikus erők közreműködésével felszámolták a japán militarizmust, és megteremtették a demokráciát. Az 1947: életbe lépett új japán alkotmány szerint a cs-nak nincs pol. hatalma, csupán az ország szimbóluma. Hirohito cs. maga kijelentette, hogy ő nem isten, hanem népének bizalmából viseli a cs. tisztet. Az új alkotmány szerint ~ örökre lemond a hadviselés jogáról; nincs általános hadkötelezettség. Van azonban egy jól felszerelt önvédelmi alakulat. Amerikai irányítással gyökeres földreformot hajtottak végre, mely megszüntette a nagybirtokokat és tényleges kis földműveseknek juttatta a földbirtokot. Az alkotmány biztosítja a teljes gondolat- és vallásszabadságot, és elrendeli az állam és a vallás teljes szétválasztását. - A háború által elpusztított ország újjáépítése nagy kezdeti nehézségekkel járt, az 1960-70-es években azonban a gazd. élet rohamos fejlődésnek indult, úgyhogy az 1990-es években ~ a világ egyik legfejlettebb és leggazdagabb országa. Az amerikai katonai megszállás 1952: véget ért, csak a D-i Rjúkjú szigetek (Okinava) maradtak 1972-ig az USA katonai igazgatása alatt. ~ és az USA védelmi szövetséget kötöttek egymással, melynek értelmében az USA katonai támaszpontokat tart fenn ~ területén. - A II. vh. végső napjaiban a SZU elfoglalta az É-i Kurili-szk-et. Ezek közül a Hokkaidó szg. közvetlen közelében fekvő 3 szg-et ~ magának követeli, de sem a SZU-val, sem annak felbomlása után Oroszo-gal 1998-ig nem sikerült megegyezésre jutnia. -

A kereszténység ~ban 1999: általánosan megbecsült. Ennek jele a nagyszámú ker. egyetem, közép- és ált. iskola, óvoda, ahol nem ker-ek is szívesen neveltetik gyermekeiket. Mind a prot. felekezetek, mind a r.k. egyh. számos nevelési intézményt állított fel, melyek közül néhány ~ legjobb iskolái közé tartozik. Ilyen pl. az 1913: a jezsuiták által alapított és 1999: is általuk vezetett tokiói Sophia Egyetem (Dzsócsi Daigaku), melynek 7 karán több mint 11 ezer hallg. tanul. - A ~ban már korábban is működő szerzr-ek mellett a II. vh. után számos más rend és missziós társaság kezdett missziós, nevelő és karitatív szolgálatot. A II. vh. alatt a pápa valamennyi ppség élére japán papokat állított; 1998: a ppi kar minden tagja japán. - Érsségei és ppségei: 1891: Oszaka, Nagaszaki, Tokió, Szendai, 1927: Fukuoka, 1937: Jokohama, 1951: Kiotó, 1952: Szapporo, 1955: Kagosima, 1957: Urava, 1959: Hirosima, 1961: Oita, 1962: Niigata, 1963: Takamacu, 1972: Naka. - 1938: Karafuto ap. pref. - 1979: kb. 110 millió lakosból kb. 402 ezer r.k.; 1996: kb. 125 millió lakosból kb. 1 millió a keresztény, kb. 430 ezer r.k. Ne.P.

Lázár Gyula: Khina és ~. Bp., 1879. - Kelemen Géza: A Mikádó orsz-a. Uo., 1901. - Vay Péter: Khina és ~ a 20. sz. küszöbén. Uo., 1904. - ~ország. A felkelő nap birod-a. Uo., 1904. - Bozóky Dezső: 2 é. K-Ázsiában. 1-2. köt. Nagyvárad, 1911. - Varga Antal: ~ és a japánok. Bp., 1914. - Baráthosi-Balogh Benedek: ~földi bolyongások. Uo., 1928. -: ~, a felkelő nap országa. Uo., 1930. - Vesztergombi József: Xavéri Szt Ferenc munkatársai ~ban. Uo., 1931. (licenciátusi dolgozat) - Demény Pál: Az imperialista ~. Uo., 1932. - Imaoka Dzsuicsiro: Dai Nippon. Uo., 1936. - A ~ra vonatkozó m. nyelven megjelent művek bibliogr-ja. Uo., 1937. - Cholnoky Jenő: ~, a felkelő nap országa. Uo., 1942. - Mezey László: Shintoizmus, buddhizmus és kerség ~ban. Bp., 1943. - LThK V:873. - Földünk 1978:136. - Kiss 1978:465. (s.v. Nippon) - NCE VII:828. - Szentirmai József: ~. Uo., 1982. - Kidder, Edward: Az ősi ~. Uo., 1987. - Jutaka Szaburo: A japán kultúra története. Uo., 1987. - Jamadzsi Maszanori: ~. Tört. és hagyományok. Uo., 1989.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.