🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > J > Jáfet
következő 🡲

Jáfet: Noé fia (Ter 6,10; 7,13; 9,18). - A →népek táblájában (10,1-5) a vízözön utáni emberiség egyik ősatyja. A kisázsiai gör. népeket ~tól eredeztetik. Noé áldásában („Isten adjon ~nek tágasságot, lakjék Szem sátraiban”) többen utalást látnak arra a tényre, hogy Kisázsia, Mezopotámia É-i része és Palesztina egész térségében az indogermánok képviselték a felső réteget. - Jud 2,25: homályos adat (helységnév?). **

BL:773.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.