jámbor (lat. pius): 1. a népies értelmezés szerint 'jó ember'. - 2. a pontosabb nyelvészeti magyarázat szerint őszintén vallásos, jóindulatú, senkit sem bántó, szelíd természetű ember.

Jámbor Dezső, dancsházai (Bp., 1898. máj. 8.-Bp., 1990. dec. 31.): a →Magyar Kurír szerkesztője. - Az éretts. után vsz. jogot végzett. Drált. 1918: a 48-as Párt titkára. A Tanácsközt. alatt letartóztatták. 1919: az Új Lap belső munk., majd h. szerk-je, 1920: a M. Kurír szerk-je, 1944. I. 3-1970: fel. szerk-je. Az Orsz. Kat. Szöv. titkáraként zarándoklatokat vez. Rómába és Lourdes-ba. 1971: nyugdíjban. A Páduai Szt Antal egyhközs. világi elnöke volt. - A Nagy Szt Gergely rend lovagja, a Pro Ecclesia et Pontifice arany érdemkereszt birtokosa. **

Gulyás XV:548.

Jámbor György (Bicske, Fejér vm., 1881. dec. 6.): tankerületi főigazgató. - A bpi egy-en 1906: dri, 1907: lat-gör. szakos tanári okl-et szerzett. 1908: a sátoraljaújhelyi piar. gimn. h. tanára, 1909-19: a pozsonyi kir. kat. gimn. tanára. 1921-24: a gödöllői gimn. ig-ja, 1924-44: a bp-vidéki tanker. főigazgatóság előadója, utóbb főig. h-e volt. A Kat. Középisk. Tanáregyes. egyik vez-je. Kemenes Illéssel írt gimn. lat. nyelvtanát és régiségtanát az isk-ban 1932-48: számos kiad-ban használták. - Fm: Anakreón és Chrisztopulosz. Bp., 1906. - Glossarium. Közhasználatú gör. szavak magyarázó szótára. Uo., 1929. - A gimn-ok (leánygimn-ok) ügyigazgatására vonatkozó legfontosabb érvényben lévő rendeletek. Uo., 1939. - 1933: Barthos Indárral, 1934-42: egyedül szerk. a Középisk. (1940-42: Gimn.) tanári zsebkv. sorozatot. M.I.

Gulyás XV:549.

Jámbor (1906-ig Jambrikovits) László, SJ (Bp., 1874. ápr. 23.-Pannonhalma, 1963. aug. 27.): házfőnök. - 1890. IX. 20: Nagyszombatban lépett a r-be, a fil-t Pozsonyban, a teol-t Innsbruckban végezte, 1904. VII. 26: itt sztelték pappá. 1911: Bpen, 1914: Szatmárnémetiben, majd a nagyszombati rházban lelkész. 1917: a bpi rház tagja. 1922-26: mezőkövesdi házfőn., fölépítette a Jézus Szíve tp-ot. 1926. VII. 31-1928. IV. 14: a bpi rház főn-e, a Manréza lelkigyakorlatos ház első ig-ja. Utóbb a bpi anyaházba került, 1939. VIII. 20-1949. VII. 30: kispesti házfőn, 1939-40: itt is fölépítette a Jézus Szíve tp-ot. 1950. VI: Kisvárdára hurcolták. Rövid ideig rokonainál volt, 1951. XII. 15: a pannonhalmi otthon lakója. - M: Maron. Elb. Írta B. A. Ném-ből átdolg. Kalocsa, 1900. - A huron törzsfő esküje. Elb. Írta McSherry-Huonder. Ném-ből átdolg. Uo., 1902. - Kláver Szt Péter, a négerek és Kartagéna ap-a. Írta Ferdinand Höver. Ford. Kalocsa, 1908. (2. kiad. Bp., 1934) - Levelek egy Mária-leányhoz. 1-2. köt. Bp., 1913-14. - Örök igazságok. Missziós emlék. Uo., 1913. - Igaz kat. vagy-e? Uo., 1918. (2. kiad. 1941) - A nevelés fontossága. Uo., 1920. - A nevelés módja. Uo., 1920. - Levelek húgomhoz. Gondolatok és tanácsok kat. leányok számára. 1-3. köt. Uo., 1922-32. - Énekek. A hívek használatára a bpi Jézus Szíve tp-ban. 3. kiad. Uo., 1932. - Szt Ignác vize. Tomcsányi Lajos után átd. Uo., 1934. - A hetedik a házasság. Uo., 1935. - Az örök mécses. Beszédvázlatok és elmélkedések az euch. lelki megújulásra. Uo., 1937. - Szól a vészharang! Mentsük meg a mezőkövesdi népviseletet! Uo., 1937. - Missziós és lelkigyakorlatos emlék. Örök igazságok. Uo., 1941. - Istennek nevét hiába ne vedd! Kispest, 1942. - M-ok Nagyasszonya ünnepére. Uo., 1944. - Kiáltás a mélységből. Uo., 1945. - Zengje az ajkam. A kispesti Jézus Szíve tp. kedvelt énekei. Bp., 1947. - Szerk. 1913-42: a Kis kvtár a kath. hívek számára sorozat 1., 12., 28-31. és 33. füzetét, 1928. IX-1930. VII: a Manréza és 1932: a Katholikus Missziók c. folyóir-ot. 88

Cat. SJ 1934:44; 1949:54. - M. társad. lex. 1931:98. - Pilinyi 1943:259. - Gulyás XV:556. - Pálos 1992:174.

Jámbor Pál (Paks, Tolna vm., 1821. jan. 16.-Szabadka, 1897. ápr. 14.): gimnáziumi igazgató. - A középisk-t Kalocsán, Pécsett és Vácon végezte, 1840: kalocsai papnöv., ahol m. egyh. irod. isk-t alapított, melynek jegyzője, később elnöke. 1844: pappá szent. Óbecsén kp., 1848: Jankovácon (Bács-Bodrog vm.) plnos. 1849: a szabharc alatt a VKM alkalmazottja, a forr. iránti lelkesedéséről számos versben tett tanúságot. A rémuralom elől Párizsba menekült. Részt vett Dumas Párizsi mohikánok c. kv-ének leford-ában, Petőfi életrajzírója, Chassin anyaggyűjt-ében. 1859: hazatért, kp. Hegyesen. 1861: határozati párti és 1867-71: ellenzéki programmal a kulai ker. ogy. képviselője. 1861-82: nyugdíjazásáig a szabadkai gimn. ig-ja. 1871: kilépett a papi r-ből, áttért a ref. vallásra, de halála előtt visszatért a kat. vallásra. A kései-szentimentális lírikusok csop-jához csatlakozott, szerény tehetségű költő. Mivel 1848 e. többen Petőfi ellen akarták kijátszani, sokan minden értéket megtagadtak tőle. - M: Hattyúdalok. Versek. Pest, 1843. - Szádvár. Rege. Uo., 1844. - Urania. Tiedge után szabadon. Katona Antallal. Uo., 1845. - Emléklapok egy főrangú hölgyhez. Versek. Buda, 1846. - Balladák. Pest, 1846. - Hangok az emberiséghez. Versek. Uo., 1848. - II. Károly. Dráma. Uo., 1848. - Kossuth. Vers. Uo., 1848. - Orült tárczája. Reg. Uo., 1848. - Szabadságdalok a hadseregnek. 1-3. füz. Debrecen, 1849. - Poésies hongroises. Paris, 1856. (M. költők fr-ul) - Les artistes. Reg. Uo., 1859. (M. művészek ford. Kolozsvár, 1869) - Párisi emlékek. Tárcák. Szabadka, 1861. - Egyh. beszédek. Uo., 1862. - Hiador költői művei. Uo., 1863. - A m. irod. tört. 1-2. köt. Pest, 1863. - Nagy Sándor. Trag. 5 fv. Uo., 1865. - A milliomos leány. Vj. 3 fv. Uo., 1865. - Künn és honn. Versek. Szabadka, 1866. - Hiador újabb költeményei. Pest, 1871. - Virgil Aeneisének ismertetése... 1. füz. Szabadka, 1874. - Mesék az ifj. számára. Idegen költők után. Uo., 1876. - Hiador (Jámbor Pál) művei. 1-27. füz. Uo., 1880-83. - Phaedrus Aesopus meséi. Bp., 1885. - Álnevei (1841-től különféle lapokban: Balaton; Csobánc; Paul Durivage; Hiador; Kubinszky Ödön; Rajnai. N.M.

Szinnyei V:326. - Móra Ferenc: Napok, holdak, elmúlt csillagok. Bp., 1936:95. - Csonka Ferenc: Hiador. Uo., 1944. - Gulyás XV:572.

---

Jámbor Dezső, dancsházai (Bp., 1898. máj. 8.–Bp., 1990. dec. 31.): a →Magyar Kurír szerkesztője. – Az éretts. után vsz. jogot végzett. Drált. 1918: a 48-as Párt titkára. A Tanácsközt. alatt letartóztatták. 1919: az Új Lap belső munk., majd h. szerk-je, 1920: a M. Kurír szerk-je, 1944. I. 3–1970: fel. szerk-je. Az Orsz. Kat. Szöv. titkáraként zarándoklatokat vez. Rómába és Lourdes-ba. 1971: nyugdíjban. A Páduai Szt Antal egyhközs. világi eln-e volt. – A Nagy Szt Gergely rend lovagja, a Pro Ecclesia et Pontifice arany érdemkereszt birtokosa. **

Gulyás XV:548.

Jámbor Lajos (1919–1990): MÁV főtiszt, cserkészvezető. – A szombathelyi Prem. Szt Norbert Gimn. éretts., az 50. sz. Hunyadi cserkészcsapatban cserkész, őrsvez., 1936: stiszt. 1933. VIII. 1–15: a IV. →gödöllői dzsemborin csapatával részt vett. 1944: Szombathelyt MÁV főtiszt, 1945. III: No-ba menekült, ahol gyertyaöntő üzemet létesített. majd kivándorolt Kanadába, ahol vasúti távirász, és kórházi alkalmazott, végül kiállítások rendezője. A 20. sz. Árpád cserkészcsapatnak 20 é. át parancsnoka. A Külföldi Magyar Cserkészszövetség V. sz. Kanadai Ker-ének parancsnoka. Az 1977 k. a Fillmore-i Sík Sándor Cserkészpark vez-je. Bo.J.–Fe.Má.

Jámbor László (Mende, 1911. máj. 18. – Bp., 1995. máj. 1.) operaénekes, cserkész. – Egy éves korában Bpre költöztek. Az első világháború alatt az elemi iskola 4 osztályát négy különböző iskolában járta. 1921-ben a tabáni Fehér Sas polgári iskolába került. 1922-ben átiratkozott a Werbőczi gimnáziumba, amely az államosítás után Petőfi gimnázium lett. 13 évesen lett cserkész. Hatodikos korában szavalóversenyt nyert. A következő évben Bárdos Lajos lett a gimnázium énektanára. Akkor kezdett énekelni és a Cecília Kórusban „kisegíteni”. Nyolcadikos korában a Bárdos tanár úr öccse, Deák Bárdos György vette át az énektanítást. Ekkor kezdett komolyabban foglalkozni az énekléssel. Az 1929-es angliai dzsemborin nagy sikerrel énekelt, a nagyszínpadon Kacsóh Pongrác dalát, a Rákóczi megtérését. 1930-ben érettségizett és a világváltság idején „szellemi szükségmunkás” lett. Majd cserkésztisztje elhívta pékségébe, ahol az irodai munkát végezte. 1931-ben önként bevonult katonának, ahonnan zászlós rangban 1933. januárjában szerelt le. Visszatért a pékségbe és letette a szakvizsgát. Kemény évek következtek, hajnali felkelés, munka a kemence előtt. Dr. Székelyhídí Ferenc meghallgatta és javasolta az énektanulást. A Toldy Ferenc utcai kalazantius rendház cserkészcsapatában szerepelt. Itt lépett először dobogóra a Farkas Imre operett bonvivánjaként a „Debrecenbe kéne menni” operettben. Ezután kezdett el énektanárok segítségével tanulni. 1937-ben volt próbaéneklésen az Operaházban. Rövidesen felvették és szerződést írt alá. 1938. júniusában lép fel először az Operaházban. Mindvégig a cserkészetnek köszönte élete sikereit. Bo.J.–Fe.Má.