Jósika Gyula, branyicskai, br. (Magyarfenes, Kolozs vm., 1877. febr. 13.-Nagymihály, 1911. febr. 3.): lelkész. - A középisk-t Kalksburgban és Kalocsán végezte, ahol 1896: éretts. 1901: a CGH, 1902: a Pázmáneum, 1903: az Augustineum, 1904: a bpi tudegy. és a lőveni egy. teol. hallg-ja, 1906. VI. 24: Kassán pappá szent. Göncön, 1909: Kassán kp., leugrott a mozgó vonatról és halálosan megsebesült. - M: Borus napok. Reg. Kassa(?), 1905. - A vipera jegyében. Tört. reg. Bp., 1909. - Kassán 1910. VII. 1-1911. II. 3: a Felvidéki Újság fel. szerk-je. 88

Schem. Cass. 1908:70. - Veress 1917:275. - Gulyás XV:826. - Gudenus I:616. - Viczián 1995:36. (125.)

Jósika Kálmán, branyicskai, br. (1837.-Bp., 1910. aug. 8.): hírlapíró, író. - Kolozsvárt és Bécsben tanult, gyermekfővel részt vett a szabharcban. Jogi végzettséget szerzett, majd hosszabb ideig külföldön utazott. Írásai 1853-tól kolozsvári lapokban. Ellentmondásos írói egyéniségére jellemző, hogy vallásos ihletésű művei mellett munkáiban a korai m. naturalizmus jelentkezése is felismerhető. - M: Br. ~ beszélyei. Pest, 1856. - A két jóbarát. Dráma. 5 fv. Uo., 1871. - A lelkész. 1-2. köt. Uo., 1872. - Messaline. Dráma. 5 fv. Uo., 1873. - Színművei. Uo., 1873. - Marenya. Dráma. 5 fv. Uo., 1875. - Salome. Uo., 1875. - Az atheisztikus irod. veszélyes befolyása társad-unkra. Uo., 1875. - Az ibolya bokréta. Uo., 1876. - Vallás, pol. és társad. Uo., 1877. - A grófi család titkai. Uo., 1899. - Látszat és valóság. Uo., (1902). - Szerk. 1862. IX. 10-1863. I. 15: a Szépművészetek Csarnoka; 1863. I. 22-VI. 30: a Budai Lpk.; 1868. XII. 18-1870. IV. 30, 1872. I. 1-X. 8: és 1875. VII. 1-XII. 31: a M. Állam, 1877. I. 1-1885. XII. 25: a M. Korona, 1875. X. 17-XI. 18: a Charivari (utóbbit Benevolus álnéven) c. lapot; 1896: a Mo. az 1000. évben társszerk-je. - Betűjegyei: J. (P. Hírl. 1898); j. (uo. 1900). K.G.

Szinnyei V:652. - Gulyás 1956:573. - MIL I:541.

Jósika Miklós Imre Farkas, branyicskai, br. (Torda, Torda vm., 1794. ápr. 28.-Drezda, Szászo. 1865. febr. 27.): író, politikus. - Erdélyi főnemesi családból származott, nagyapja, Imre Mária Terézia testőreként katolizált; apja J. Miklós, anyja Lázár Eleonóra (†1799). Anyai nagyanyjánál nevelkedett, erősen hatott rá egyik nevelője, aki szabadkőműves fr. emigráns ezredes volt. 1803-11: a kolozsvári piar. líceumban tanult. Katonának állt, 1812: Galíciában, 1813-14: Tirolban, az ol. hadszíntéren szolgált. 1813: hadnagy, 1814: főhadnagy, rövidesen kapitány. 1815: részt vett a fr. hadjáratban, eljutott Párizsba, megismerkedett a fr. irod-mal, műv-tel. 1816-18: Bécsben szolgált, s ném. nyelvű drámákkal kísérletezett, sikertelenül. 1818: feleségül vette Kállay Erzsébetet, kilépett a hadseregből, visszavonult, szabolcsi ill. erdélyi birtokain élt. Első művei (versek) 1828: jelentek meg a Felső-Mo-i Minervában, álnéven. 1834: áttért a ref. vallásra, és elvált nejétől. Részt vett Erdély pol. életében, az ogy-en ellenzéki képviselő, fölszólalt a sajtószabadság mellett. Reformeszméit 1835: röpiratokban közölte. 1835. IX. 14: a MTA l., 1836. IX. 10: ig., 1843. X. 7: tb. tagja. Pestre költözött, megírta legjobb reg-ét, az Abafit (1836); ennek sikere után 1836. XI. 12: a Kisfaludy Társ. tagja. 1840. II. 1-1841. X. 12: ig-ja, 1841. X. 12-1848. II. 1: a Társ. első elnöke. A siker hatására újabb reg-ekbe kezdett. A Könnyelműek c. társad. reg-ében (1837) a franciás isk-t követte. Az utolsó Báthori c. tört. reg-ért MTA-nagydíjat kapott. A Zrínyi, a költő c. tört. reg. után érdeklődése a m. társad. élet felé fordult (Ifj. Békesi Ferenc kalandjai, 1844-45; Egy kétemeletes ház Pesten, 1847). 1847: feleségül vette br. Podmaniczky Júliát, aki bujdosásában segítője. Még 1847: tört. reg-t írt családja múltjából (Jósika István), az 1848/49-es eseményekben politikusként és közíróként vett részt. 1848. VII. 2: felsőházi tag, az Erdéllyel való unió kidolgozásában tevékenykedett, s miután ismét Pestre került, beválasztották a Honvédelmi Bizottmányba. A kormánnyal együtt távozott Debrecenbe, a Bizottmány megszűnte után a Kegyelmi Szék bírája. Követte a kormányt Aradra, Szegedre is; a fegyverletétel után egy ideig bujdosott, majd Lipcsébe menekült. Mivel zaklatták, Brüsszelbe költözött, s ott élt 1864-ig. Még Lipcsében kiadta a szabharc eseményeit taglaló művét, s bár 1850: halálra ítélték, a M. Hírlapban közölték brüsszeli leveleit. Reg-ei - álnéven - nagy számban jelentek meg Mo-on; az írás immár megélhetési forrás lett számára. A honi kritika erősen bírálta műveit - válaszul írta a Regény és regényitészet c. kötetben kiadott vitairatait (1859). 1859. XI. 1: az emigráció sajtóirodájának irányítója; azt mindvégig Kossuth eszméinek szolgálatába állította. A 60-as években sokat betegeskedett, részben emiatt visszaköltözött Drezdába. Irodtört. jelentősége a m. tört. reg. megteremtése. - M: Irány. Kolozsvár, 1835. - Vázolatok. Uo., 1835. - Zólyomi. Pest, 1836. - Abafi. Uo., 1836. - A könnyelműek. 1-2. köt. Uo., 1837. - Az utolsó Báthori. 1-3. köt. Uo., 1837. - A csehek Mo-ban. 1-4. r. Uo., 1839. - Élet és tündérhon. 1-3. köt. Uo., 1840. - Zrínyi, a költő. Uo., 1843. - Visszhangok. 1-2. r. Uo., 1844. - Az élet útjai. Uo., 1844. - Szív rejtelmei. 1-2. r. Uo., 1845. - Ifj. Békesi Ferenc kalandjai. 1-2. köt. Uo., 1844-45. - A két Barcsai. Dráma. Uo., 1845. - Akarat és hajlam. Reg. 1-2. köt. Uo., 1846. - Regényes képletek. Uo., 1847. - Egy kétemeletes ház Pesten. Uo., 1847. - Jósika István. Reg. 1-5. köt. Uo., 1847. - Die Familie Mailly. Roman. Leipzig, 1850. - Zur Geschichte des ung. Freiheitskampfes. Uo., 1850. - Egy m. család a forr. alatt. 1-4. köt. Braunschweig, 1852. - Eszther. Reg. 1-3. köt. Pest, 1853. - Nagyszebeni királybíró. Reg. 1-3. köt. Uo., 1853. - A gordiusi csomó. Reg. 1-3. köt. Uo., 1853. - A zöld vadász. Reg. 1-3. köt. Uo., 1854. - A tudós leánya. Reg. 1-3. köt. Uo., 1855. - Jő a tatár! Reg. 1-4. köt. Uo., 1856. - Pygmalion, v. egy m. család Párizsban. Reg. 1-2. köt. Uo., 1856. - A rom titkai. Reg. 1-2. köt. Uo., 1856. - Hunyadi Mátyás kir. Uo., 1856. - A rejtett seb. Reg. 1-2. köt. Uo., 1857. - Két kirnő. Reg. 1-3. köt. Uo., 1857. - A hat Uderszki leány. Reg. 1-6. köt. Uo., 1858. - Regény és regényitészet. Uo., 1858. - Régibb és újabb novellák. 1-4. köt. Uo., 1859. - Elb-ek. Uo., 1859. - Az első lépés veszélyei. 1-2. köt. Uo., 1860. - A m-ok őstörténelme. 1-3. köt. Uo., 1860. - Két barát. Tört. reg. 1-4. köt. Uo., 1860. - II. Rákóczi Ferenc. 1-6. köt. Uo., 1861. - Két élet. Kakukkszó. 1-2. köt. Uo., 1861. - Két mostoha. Tört. reg. 1-2. köt. Uo., 1863. - A végváriak. Reg. 1-3. köt. Uo., 1863. - Klára és Klári. Reg. 1-2. köt. Uo., 1863. - A m. kényurak. Reg. 1-4. köt. Uo., 1864. - Sziklarózsa. 1-4. köt. Uo., 1864. - A szegény ember dolga csupa komédia. 1-4. köt. Uo., 1864. - Ami késik nem múlik. Reg. 1-2. köt. Uo., 1864. - Várt leány várat nyer. Reg. 1-3. köt. Uo., 1865. - Emlékirat. 1-4. köt. Uo., 1865. - Regegyöngyök. Uo., 1866. - Egy igaz ember. Bp., 1875. - Álnevei: Alt Móric; Eszther szerzője; Marosközi Gábor; Muraközi (F.) Károly; Pityefoki Jung Móric; Sólyom. V.P.

Szinnyei V:656. - Bán Aladár: ~ élete és írói működése. Pozsony-Bp., 1902. - Bpi Szle 1909:1. (Papp Ferenc: Br. ~ és Br. Kemény Zsigmond); 1914:58. (Weber Arthur: Br. ~) - Irodt. 1913:129. (Zsigmond Ferenc: Scott és J.) - Szinnyei Ferenc: ~. Bp., 1915. - Dézsi Lajos: Br. ~ 1794-1865. Uo., 1916. - Zsigmond Ferenc: ~. Uo., 1927. - Kéky 1936:267. - Regnum 1937:244. (Gárdonyi Klára: A biedermeier kor vallásossága) - Hankiss János: A reg. születése. Eu. és a m. irod. Bp., 1942:368. - Erdélyi csillagok. 2. köt. Kolozsvár, 1942:173. (Szemlér Ferenc: ~) - Gulyás 1956:573. - MTA tagjai 1975:131.

Jósika Paula, branyicskai, br.; Bethlen Györgyné, bethleni, gr. (Kolozsvár, Kolozs vm., 1889. dec. 21.-Kolozsvár, 1957. okt.?): nőmozgalmi vezető. - 1902-07: a bpi Szt Szív zárdában 2 polg. és 3 felsőbb képző o-t végzett, 1913: ment férjhez. Az 1920-as évektől a kolozsvári Szoc. Missziós Társ. elnöke, az erdélyi m. nőmozg. egyik vez-je. - M: A nő befolyása a kk. társad-ra. Arad, 1940. 88

Who's who? London, 1935. - Gulyás XV:830.

Jósika Samu, branyicskai, br. (Kolozsvár, Kolozs vm., 1805. júl. 7.-Bécs, 1860. márc. 28.): Erdély udvari kancellárja. - A kolozsvári líceumban végzett. 1823: a kir. kormányszékhez került, 1824: a kir. ítélőtáblánál gyakornok, 1825: az erdélyi udvari kancellária számfölötti fogalmazója, 1827: számfölötti titoknoka, 1829: Torda vm. főispáni helytartója. 1831-37: Bécsben a m. udvari kancellária számfölötti tanácsosa, 1834: az erdélyi ogy-en kir. megbízott, az udvari párt vezére. 1837: az udvari kamara tanácsosa, a szebeni ogy-en kir. megbízott, az udvari kancellárságra jelölték. 1839: meghívottként részt vett a pozsonyi ogy-en; 1841-42: a büntető törvénykv. kidolgozásával megbízott orsz. választmány tagja, 1841: a kolozsvári ogy-en főkormányzónak jelölték, 1844: az erdélyi udvari kancellária aleln. és v.b.t.t., 1846-1848. IV. 10: erdélyi udvari kancellár, viszavonult a pol-tól. - M: Brevis oratio ad dominum Alexandrum Rudnay, episcopum Transilvaniae die 27. Máj 1819. (Rudnay Sándor: Parainesis. [Kolozsvár, 1819.] c. művének függelékeként). T.E.

Szinnyei V:671.