jegyesmisztika: a →misztikában megélt →jegyesi szeretet Isten és a lélek között. - Az egyházatyák, Szt Bernát és B. Suso Henrik írásai alapján a 13. sz-tól az Énekek éneke menyasszonyának és vőlegényének szerelmét, valamint az Ef 5,23-at nemcsak Krisztus és az Egyh., hanem az egyes lelkek és Krisztus kapcsolatára is vonatkoztatták (→misztikus menyegző). A ~ előképe Izr. és Jahve kapcsolata. A ~ körében szemlélhető Krisztus és az Egyh. (vö. 2Kor 11,2), a Szűzanya és a Szentlélek, Mária és Krisztus, a lélek és Krisztus jegyesi szeretete (→jegyesszimbolika). A ~ különleges megfogalmazása Keresztes Szt János költészete (A szellemi párosének, Az élő szeretetláng stb.). - Ikgr. A Szűzanyán és az Egyh. allegóriáján kívül Krisztus menyasszonyaként ábrázolták Szt Ágnest, Alexandriai és Sziénai Szt Katalint, Avilai Szt Terézt. Misztikus eljegyzésük képein (a sztek kisebb-nagyobb csoportjának kíséretében) a Gyermek Jézus ad gyűrűt a szentnek. Assisi Szt Ferenc eljegyzése a Szegénység-úrnővel szintén a ~ világába tartozik. - A m. nép halotti szokásvilágában a fiatal halottat Jézus jegyeseként ravatalozzák föl és temetik el (a koporsó a mátkanyoszolya, forgácsból vetik a menyasszonyi ágyat). **

Kirschbaum I:324. - Bálint 1989.