jegyesvizsgálat: az érvényes és megengedett házasságkötéshez szükséges eljárás, melynek azt kell kiderítenie az esküvő előtt, hogy vannak-e a felek között →házassági akadályok vagy olyan körülmények, amelyek →házassági tilalommal járnak, ill. esketési engedélyt tesznek szükségessé (1066.k.; vö. 1071, 1083-94, 1124-26.k.). - A házassági tilalmak közül egyesek a felek személyi adatainak tisztázásakor kitűnnek, másokra - hacsak mindenre kiterjedő egyhm. v. orsz. ~i formanyomtatvány nincsen - a jegyesekkel való beszélgetés során kell fényt deríteni. Gyakorlatilag a ~ vezérfonalául a jegyesek naplójának rovatai szolgálnak. Az egyes rovatok kitöltésének módját, s így a vizsgálat során fölmerülő nehézségek megoldását az Anyakönyvezési Szabályzat részletesen tárgyalja. - A ~ végzője normális körülmények között az a plnos, akinek „közre kell működnie” a házasságkötésnél, vagyis akinek a területén a házasságot kötik (530.k. 4). Ha a vizsgálatot más tartja meg, akkor annak eredményéről mielőbb hiteles okiratban értesítenie kell ezt a plnost (1070.k.). Elő szokott pl. fordulni, hogy a felek lakóhelye szerinti plnos - szívességből - elvégzi a ~ot is, s annak eredményét az →elbocsátóval együtt elküldi az eskető plnosnak. - Rendes körülmények között a ~ módját, az ennek során felhasználandó eszközöket illetően a →püspöki konferenciák rendelkezései szerint kell eljárni. Ha a vizsgálatot az előírt módon nem végzik el, a plnosnak nem szabad esketnie (1067.k.). A MKPK kiegészítő szabályai a kánonhoz: „A szabad állapot bizonyítására újkeletű, szabad állapotot igazoló keresztlevelet kell kérni. Szükség esetén más okmányok is kérhetők. A megengedettséghez szükséges föltételek vizsgálatakor szem előtt kell tartani, hogy az ordinárius előzetes engedélye szükséges az egyh. →házasságkötéshez a szükséghelyzetet kivéve a következők esetében: lakóhelynélküliek; a világi törv-ek szerint egymással házasságkötésre nem jogosultak; egy korábbi együttélés alapján egy másik fél v. gyermek iránt természetes kötelességekkel terheltek; a kat. hitet közismerten elhagyottak; egyh. →cenzúrával sújtottak; nem önjogú kiskorúak, kiknek szülei a házasságról nem tudnak, v. ellenzik azt; a képviselő útján házasságot kötők. Olyan személy házasságkötésekor, aki a kat. hitet közismerten elhagyta, ugyanolyan biztosítékok szükségesek, mint a →vegyes házasságok előtt (→reverzális).” E.P.

CCEO 1990:784-789. - Erdő 1991:409. - KSZ 1994:10.