🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > J > jogkétség
következő 🡲

jogkétség (lat. dubium iuris): Akkor áll fenn, ha egy törvény alkalmazhatósága egy meglévő tényállásra azért kérdéses, mert kétes a törvény léte, érvényessége, jelentése v. terjedelme. ~ esetén a törv-ek nem kötelezőek, még akkor sem, ha →jogcselekményt érvénytelenítők v. jogképességet megsemmisítők (14.k.). Kivételt képez, amikor az a kétes, hogy egy törv. továbbra is érvényben van-e, v. egy újabb jogszabály hatályon kívül helyezte. Ilyenkor a 21.k. az irányadó. E.P.

Erdő 1991:73.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.