jozefinizmus: II. József császár (ur. 1780-90) politikájára utaló, a különféle történelmi korszakoktól és történészi fölfogásoktól függően többféle értelemben használt kifejezés. Értelmezései: 1. a kortársak és a közvetlen utókor fölfogásában a József-féle pol. eredményeire utaló összefoglaló elnevezés; 2. jelentését az 1830-as évektől a cs. egyhpol. intézkedéseire korlátozták (esetenként vallási rendeleteit is kizárva belőle); 3. az 1848. évi ausztriai forr. híveinek körében, a József személyét és tevékenységét túlértékelő fölfogásban a cs. körül formált mítoszt fejezte ki; 4. (legújabban) a felvilágosult abszolutizmus sajátos ausztriai változata, mely bizonyos fokig elvonatkoztatható a cs. személyétől. - A ~ önálló értelmezést valójában a 2. fölfogásban kapott, eredeti, a 19. sz. 2. negyedében fölbukkanó változatában negatív értékeléssel. Az elmúlt évszázadban a kat. tört-írás szívesen tette felelőssé a cs-t az egyh-nak a Habsburg Monarchiában a 19. sz: bekövetkezett tekintélyvesztéséért, a vallásosság háttérbe szorulásáért, a társad-ban mutatkozó növekvő egyházellenességért, az ateista irányzatokért. A liberálisok uakkor azt bírálták, hogy az egyh. és az állam szétválasztása helyett a cs. az egyh-nak az államba való teljes bekebelezésére törekedett. Ezt a tényt az 1950-es években Ferdinand Maas is hirdette, amikor (ugyancsak elítélően) a ~t a reformkatolicizmus olyan megjelenési formájának tekintette, amelyben az állam fölébe kerekedett az egyh-nak, s ezáltal szinte szolgaságba kényszerítette.

Értelmezésében a ~ magába foglalta a vallási intézkedéseket (így a türelmi rendeletet) is. A ném. Eduard Winter, aki ez utóbbiakat (a türelmi rendeletet is beleértve) kirekesztette a ~ból, a jelenséget a kat. egyh-ban már korábban fölbukkant reformtörekvések következményének és folytatásának tekintette. A régebbi fölfogások a cs. elveit és azok pol. megnyilvánulásait állandónak tekintették. - A modern tört-írás a ~t tágan értelmezi. Fritz Valjavec már az 1940-es években olyan pol. és világnézeti áramlatként kezelte, melyben a szellem és a gondolkodás tudott cselekvően megnyilvánulni. Fölfogásában a ~ a ném. felvilágosodás ausztriai változata, érvényesülésének időhatárai (1750-1855) messze túlmutatnak a cs. uralkodásán, sőt életén is. Walter Markow (NDK) fölfogásában célkitűzései közül az egységes monarchia (Gesamtmonarchie) megteremtésének szándéka az elsődleges. Kosáry Domokos a felvilágosult abszolutizmus fölzárkózási kísérletének sajátos, ausztriai (Habsburg-monarchiabeli) formáját látja benne. Az újabb változatok a ~t összetett, tartalmában az egymást követő uralkodók eltérő pol-jának megfelelően alakuló, az eszmék és a pol. síkján egyaránt mutatkozó jelenségnek tekintik. - A ~ a felvilágosult államelmélet ném. változatából (Pufendorf, Thomasius, Wolff) indult ki, mely elismerte a nép és az uralkodó szerződését mint az uralkodói hatalom alapját, de ezt a hatlomátruházás végleges volta miatt fölbonthatatlannak tartotta. Hatottak rá a bécsi udvar kameralistáinak és államjogászainak (Justi, Martini, Sonnenfels) az áll. megerősítésére irányuló nézetei, melyek elsősorban a gazd. élet, a jogrendszer és az okt. tökéletesítése révén kívánták az alattvalók javát szolgálni. Ennek volt köszönhető a bécsi pol. sokoldalúsága, különösen Mária Terézia és II. József uralkodása alatt. - A ~ magába foglalja a kor államigazg., hadügyi, igazságszolgáltatási, gazd., pénzügyi, eü., szoc. és okt. reformjait és reformtörekvéseit. Ezek egy része nem tudott túllépni a feudális viszonyok keretén belüli javítási szándékon, másokban viszont már akár a polg. átalakulás törekvésének csíráit is fölfedezhetjük (nemesség megadóztatása, nemesek és nem-nemesek igazságszolgáltatás előtti egyenlősége, Egyh. alárendelése az államnak). Középpontjában mégis II. József nézetei és pol-ja állnak. Alatta éleződött ki a feszültség az állam és a kat. egyh. között. - Az uralkodó az egyháziaktól is elvárta, hogy az állam hasznos tagjaiként az okt-ban, az eü-ben, a szegénygondozásban tevékenykedjenek. Az egyh. szert-ok hatékonyságának növelésétől a lakosság erkölcsi ismereteinek gazdagodását és az azokhoz való alkalmazkodásának fokozódását remélte. Nem vette észre, hogy pol-jának rendszeres ésszerűsítése, amivel az egyhpol. reformokat erőltette, éppen a szabadságot és önkéntességet igénylő vallásosság esélyeit csökkentette. A ~ reformtörekvései nagyban elősegítették a monarchia stabilizálódását a 18. sz. háborús veszteségei után. Számos törekvése azonban megvalósíthatatlannak bizonyult. Széles társad. hátteret sem sikerült mögé állítani. A cs. türelmetlensége miatt híveinek száma viszonylag csekély maradt, ellenzéke a monarchia valamennyi országában földuzzadt. Különösen szembehelyezkedett vele a kiváltságait féltő nemesség. Kevesen álltak József mellé a m-ok közül. A m. jozefinisták többségükben a hazai felvilágosodás nem-nemesi képviselői közül kerültek ki. A cs. halála számos hívét állásától, hivatalától fosztotta meg. Ba.J.

Beil János: A josefinismusról. Bp., 1924. (Dissz.) - Meszlényi Antal: A ~ kora Mo-on (1780-1846). Uo., 1934. - Valjavec, Fritz: Der Josephinismus. Zur geistigen Entwicklung Österreichs im 18. und 19. Jahrhundert. Brünn, 1944. - Tört. Szle 1965:4. sz. (Benda Kálmán: A ~ és a jakobinusság kérdései a Habsburg monarchiában) - Kosáry Domokos: Művelődés a 18. sz. Mo-on. Bp., 1980.