Kalotaszeg, Kalota-vidék: néprajzi táj a Királyhágón túl, Erdély északnyugati részén, a Sebes-Körös baloldali forrásága, a Kalota folyó környékén. - Kistájai: Felszeg, Alszeg (az Almás-patak völgye) és Nádasmente (Kolozsvár közelében). A Kalota és a Sebes-Körös folyó által bezárt ter-et jelenti, ide tartozik a Kis-Szamosba tartó Kapus és Nádas, az Aranyosba ömlő Jára-patak völgye is, kb. 50 magyar falu lakosságával. Települései: 1. Felszeg: Bánffyhunyad, Damos, Jákótelke, Kalotaszentkirály-Zentelke, Körösfő, Magyargyerőmonostor, Magyarókereke, Magyarvalkó, Nyáraszó, Sárvásáré; 2. Alszeg: Bábony, Bikal, Farnas, Ketesd, Kispetri, Nagypetri, Sztána, Váralmás, Zsombok; 3. Nádasmente: Bogártelke, Egeres, Inaktelke, Jegenye, Kajántó, Kisbács, Kiskapus, Magyargyerővásárhely, Mákófalva, Méra, Nádasdaróc, Nagykapus, Szucság, Türje, Vista. - Erdély ezen vidékére a Sebes-Körös völgyén át a legkorábban települt a magyarság. A korai Árpád-korban Alszeg és Felszeg Bihar vm-hez tartozott, a váradi ppség ~i főespségét alkotta. A 16. sz: Kalota-vidék a neve. Hadiút mentén terült el, II. Rákóczi György (ur. 1648-60) lengyo-i hadjáratát megtorló és Várad eleste (1660) utáni török és tatár portyák pusztították. - Központjai: Bánffyhunyad vásáros és művelődési közp., Gyalu és Egeres. Egyedi építészetével, kazettás mennyezetű, faragott szószékű tp-aival, kopjafás temetőivel, faragott kapuival, népviseletével, táncrendjével, hímzéseivel, írásos párnáival Erdély egyik legérdekesebb vidéke. Néprajzilag nevezetesebb községei: Körösfő, Sztána, Magyarvista, Méra, Magyarkapus, Magyargyerőmonostor, Tordaszentlászló. 1999: ~ zömmel Kolozs, kisebbrészt Szilágy megyéhez tartozik. A szilágysági és a mezőségi m-okkal együtt az összekötő kapcsot jelenti a bihari és a székelyföldi magyarság között. 1999: lakosságának 40 %-a m., Jegenye és Bács r.k. falvak kivételével ref. vallású. Vo.L.-88

Kósa-Filep 1975:123. - Vasas Samu-Salamon Anikó: ~i ünnepek. Bp., 1986. - Vofkori II:25.